Tl ksõ
Rgen
Tanr.
Dik.
Most
Frfi.
Nõ.
Gyûlltl.
Majd kedveltl.
De sohasem szerettl.
Azt hittem, megvltoztathatlak.
Tvedtem, de mg mekkort!
Csak jtszottl velem.
Most meneklk.
Tõled.
Elõled.
Megtallsz.
Mindig megtallsz.
Ahogyan most is.
Nylik az ajt, s mr tudom,
hogy Te fogsz belpni rajta.
- Mit akarsz, Perselus? - krdezem halkan.
Gnyosan felnevetsz.
- Tged! - feleled cinikusan.
Szemembe nzel.
Szemedbe nzek.
Vgem van.
- Soha! - suttogom.
Lassan elindulsz felm,
n pedig htrlni kezdek.
Vgl nekitkzm a falnak.
Egyik kezeddel megtmaszkodsz
a fejem mellett a falon.
- Ccc... soha ne mondd, hogy
soha! - suttogod a flembe.
Megborzongok.
- Gyûlllek! - felelem rekedten.
Ismt a szemembe nzel, majd
ajkaddal ajkamhoz kzeltesz.
De mg mielõtt elrnd clod,
elfordtom a fejem.
De megfogod az llamat,
magad fel fordtod az arcomat,
s durvn megcskolsz.
Abban a pillanatban,
mikor elengedsz, lendl a kezem.
De Te gyorsabb vagy.
- Ne merszeld! - sziszeged az arcomba.
Majd egy hatalmas pofont keversz le.
Az tstõl elesem.
Odajssz, majd a hajamnl fogva
felrntasz a fldrõl.
- Most nem meneklsz!
Hogy szavadat nyomatkostsd,
durvn ismt megcskolsz.
Ezutn az gyra lksz.
Flelem.
Kn.
Undor.
Knnyek.
Fjdalom.
Gyûllet.
Kezed mr a kilincsen,
de hangomra megllsz.
- Mirt? Mondd meg, mirt? - krdezem halkan.
Nem fordulsz meg,
gy vlaszolsz.
- Hogy mirt? - krdezel vissza dhsen.
- Igen - suttogom dacosan.
- A francba is, Granger! Mert megtehettem.
Azrt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
