S�r, es�v�z a nyak�ban, sz�rcs�g� szutyok a cip�j�ben. Snape elt�n�d�tt, vajon mekkora is az es�lye, hogy sz�z m�teres k�rzetben kisz�rj�k a sz�r�t� b�b�jt. Azt�n arra jutott, hogy bassza meg. Battyogott tov�bb, a nyaka elg�mberedett, megmaradt l�bujjai fagyottan z�ty�gtek a csizm�ban. A finoman megkompon�lt dallam, mely minden l�p�s�n�l felzengett, biztos�totta a h�tt�rzen�t a v�ndorl�shoz.
Bizony, az ex katedra professzor tavaly �v v�ge �ta vadul bujk�lt – b�r ez nem j�rt olyasfajta buja cselekedetekkel, melyekr�l egyesek k�pzelegnek vele kapcsolatban. Tulajdonk�ppen nem szenvedett olyan hat�sfokon, mint Potter szerette volna, viszont m�st sem csin�lt akkora h�fokon, amit m�sok k�pzelnek el. � egyszer�en �s konvencion�lisan bujk�lt, �gy, Valentin napj�n is.
A legjobb �tletnek a Sz�rnyas Vadkan t�nt. Elm�szik od�ig, �s megh�zza mag�t. Ilyenkor m�g a legelvetem�ltebbek is otthon maradnak, �s ott v�szelik �t a ,,szerelembe esett Roxmorts” id�szakot; nyugodtan odamehet felmelegedni egy kicsit.

Csukly�j�t arc�ba h�zva, dideregve bel�pett a kocsm�ba. Miut�n szerzett egy b�gre diszkr�ten zaccos vajs�rt, �s helyet foglalt a sarokban, megkondult az ajt�ra szerelt rozsd�s cseng�. Ami m�r csak az�rt is k�l�n�s, mert az � bel�ptekor – eml�keznek – nem sz�lt semmi. Snape ezen elt�n�d�tt egy pillanatig, de k�zben gyanakodva f�rk�szte a j�vev�ny arc�t. Ez kisebb neh�zs�gekbe �tk�z�tt, ugyanis a bel�p� kil�t�t szint�n csuklya fedte. Snape ezt elk�nyvelte pechnek; pedig m�r �pp lett volna mivel sz�rakoznia. Nem l�tott emberi arcot vagy f�l �ve.
R�pke �t perc kellett ahhoz, hogy repet�zhasson, ez�ttal val�ban csuklya n�lk�l. Ny�lt az ajt�, �s Granger l�pett be. �vatosan k�r�ln�zett, majd a lehet� leghalkabb �zemm�dban a m�sik betolakod� fel� vette az �tj�t. Snape elny�lt sz�jjal figyelte ruh�ja takar�s�ban, �s pr�b�lta megsaccolni, vajon mit kereshet itt az eminens heted�ves – azt valahogy sejtette, hogy id�n is megd�nt�tt minden tanul�si rekordot, de azt nem, hogy most egy m�sfajta megd�nt�sre k�sz�l.

Nem volt ideje ezen t�prengeni – m�g a p�ros m�zbort �s whiskey-t rendelt mag�nak, ism�t ny�lt az ajt�. �jabb k�t alak j�tt, megint egy-egyes lopakod�s felbont�sban. Azt�n egy f�rfi. Azt�n nem sokkal r� egy n�. Azt�n...
Snape-nek zsongott a feje. Pihenni j�tt ide, az isten�rt! Erre mi t�rt�nik? Feln�zett, �s m�g �ppen elkapta a k�pet, ahogy Arthur Weasley egy s�t�t sarokban becs�kol egy csuklya al�. N�i kacag�st is hallani v�lt, b�r meg mert volna esk�dni, hogy t�bb sarok m�r fizikailag nem lehets�ges egy helyis�gben. De ott volt, mind ott voltak – Ginevra Weasley, Hermione Granger, az id�sebb Weasley, mind egy-egy csukly�s alak t�rsas�g�ban. Mindez azonban semmi volt ahhoz k�pest, amit ezut�n l�tnia kellett: az ajt� ism�t kit�rult, �s Harry Potter s�t�lt be rajta. Azonnal felkapta a fej�t, �s egy hangos ki�lt�ssal �sszeroskadt a k�sz�b�n. Snape a szem�t �sszeh�zva m�regette. Mi a... Nemzetk�zi rossz-v�r tal�lkoz�? Nem v�letlen�l �rezte, hogy itt a helye.

Potter lassan felt�p�szkodott, �s a helyis�g p�rosainak f�rk�sz tekintet�t�l k�s�rve megt�maszkodott a legk�zelebbi asztalban.
- L�ssuk! Melyik�t�k az? Ki�llok vele! – harsogta, �s v�gign�zett rajtuk. – �rzem, hogy itt az egyik k�vet�je! Gyere el�, hal�lfal�!
Snape lejjebb h�zta a tal�rt a bal csukl�j�n, �s nem mozdult.
- Gyer�nk! – kiab�lta Harry, �s egy meglepet�sszer� Capitulatusszal begy�jt�tte a p�lc�kat. – Gyere el�, gy�va! Csak pihenni j�ttem ide, �s mit tal�lok... �rzem!... �g a sebhelyem...
Senki sem sz�lt.
- Mindenki vegye le a csukly�j�t! – rendelkezett Harry. – K�zt�nk van! Te ott!
Hermione partnere csod�lkozva mag�ra mutatott.
- Igen! Senkiben sem b�zhatunk!
Hermione elmosolyodott, �s megsimogatta asztalt�rsa kez�t. A m�sik erre levette a csukly�t, �s el�ker�lt...
Fleur Delacour – ismerte fel Snape gyanakodva.
- Oh – konstat�lta Harry. Fleur megvonta a v�ll�t, �s l�gy cs�kot nyomott Hermione ajkaira, majd mindk�t l�ny el�gedetten Harryre meredt.
- Nem is Krummal leveleztem – sz�rta oda Hermione dacosan.
A k�vetkez� asztal Weasley-�k� volt. Arthur partnere kelletlen�l felfedte az arc�t.
- Lucius Malfoy! – lehelte Harry �s Snape egyszerre. Lucius rosszkedv�en elh�zta a sz�j�t, �s visszavette a csukly�t. Arthur biztat�an megveregette a kez�t, �s minden mindegy alapon �tkarolta a derek�t is.
- Deh�t mi�rt? – ny�gte Harry.
- Olyan j�lesett megverni a Czikornyai & Patz�ban... �reztem, hogy valami elkezd�d�tt – magyar�zta lelkesen Arthur. – M�snap k�ldtem neki egy baglyot...
- Ami szembetal�lkozott az eny�mmel – f�zte hozz� k�z�ny�sen Malfoy.

A harmadik p�ros m�r megh�v�ra sem v�rt. Ginny s�padtan �ld�g�lt egy f�rfialak mellett, aki most felfedte az arc�t, �s g�nyos mosolyt k�ld�tt Potter fel�. Neki bizseregni kezdett a sebhelye, Snape-nek meg viszketni az alkarja. Voldemort volt.
Senki nem k�rdezett semmit.
- A napl� – b�kte ki Ginny sz�gyenl�sen. – Nem kellett volna megosztanom vele a legerotikusabb v�gy�lmaim...
Legal�bb m�r tudt�k, mi zavarta Potter sebhely�t.
A s�nt�s mellett �ll� �regember – Albus b�tyja –m�g�l pedig egy n� j�tt el� t�tov�n.
- H�t itt �led ki, Minerva – konstat�lta mag�ban el�gedetten Snape. – Gondoltam, hogy egy Dumbledore...

- Te j�ssz – fordult fel� a sokkt�l els�padt Potter. – Gyer�nk.
Snape sz�lni akart, de egy gyors b�b�j felfedte kil�t�t.
- Ok� – morogta Potter rem�nyvesztetten. – Nekem m�r �gyis mindegy.
Azzal egyenesen fel� tartva �tv�gott a helyis�gen, szorosan volt tan�ra mell� �lt, �s maga el� vonta annak vajs�r�t. Snape elgondolkodva v�llat vont, majd lassan, nagyon lassan �tkarolta a fi�t... A termet egyenletes cuppog�s t�lt�tte be. V�gre kezdtek felmelegedni az ujjai.