Closed to a closet

- Aljas görény! Hogy merted? Mégis mit képzelsz magadról? Nehogy azt hidd, hogy mindent megtehetsz! Azért mert most te is….

- Harry!

Granger ordítása még időben megállította azt az idiótát. Kis híján szétkürtölte a hírt, hogy az ő oldalukon állok, pedig „eddig” sikerült titokban tartanunk.

- Idióta barom! Nem igaz, hogy nem bírod befogni a pofád! Hősködsz össze-vissza, de egyetlen elszólással képes lennél elszúrni mindent, amit eddig…

- Malfoy, te is csukd be azt a lepcses szád! Te se vagy jobb Harrynél, ha nem tűnt volna fel! Mind a ketten olyanok vagytok, mint az óvodások! Nem tudjátok békén hagyni egymást. Túlléphetnétek már a sérelmeiteken.

- De Hermione, ezt pont te mondod? Hiszen téged bántott a legtöbbet!

Jellemző. Megint ez a védjünk-meg-mindenkit hülyeség. Ccc…

- Harry, én túltettem magam rajta, jó lenne, ha te is ezt tennéd...

- Potter, hallgass a sárvérűre. Kivételesen lehet, hogy nem mond baromságot.

- Ne nevezd így! Te görény! Petr…

- Capitulatus!

A pálcám! Az az idióta sárvérű cafka! Mégis mi a fenét csinál a pálcáinkkal???

- Befelé!

Ne hadonássz itt, még kiszúrod a szememet! Mi??? Menjek be???

- Nem viccelek! Mindketten befelé! Remek, abba a fülkébe. Nagyszerű. Jó szórakozást.

- ’Mione, mit csinálsz? Nem hagyhatsz itt! Ráadásul vele!

Ez az Potter, ordíts csak, hátha megsüketülök.

- Óra után jövök, talán. Addig is jó szórakozást.

- MIIII???? Mégis mit csinálhatnánk addig???

- Mondjuk megbeszélhetnétek a gondjaitokat!

Ügyes Potter, így kell, még jobban felidegesíteni. Ó hogy az a rohadt életbe! Nem viccel! Bezárt minket! Egy WC-be!!!!!!

- Ó bassza meg! Az az istenverte sárvérű!!! Bezárt minket, nem hiszem el!!! Potter, ez is miattad van!

- Miattam? Mégis hogy lehetne miattam??? Nem én támadtalak meg a folyosó közepén! Ha jól emlékszem, az te voltál.

- Ó, fogd be! …. Biztos jön valaki nemsokára…

- Nem hinném, ez Hisztis Myrtle WC-je.

- Honnan a fenéből tudod?

- Volt szerencsém közelebbről megismerkedni ezekkel a fülkékkel.

- Hehh, meg se kérdezem. Már nem lepődök meg semmin veled kapcsolatban. Biztos itt tartottad a légyottjaidat. Megjegyzem nem éppen a legjobb helyszín, de te amúgy is ehhez a színvonalhoz vagy szokva. Sőt azt is elhiszem, hogy a lapátfogú sárvérűnek sem volt semmi kifogása.

- Malfoy! Nem tudsz te semmit! És ha még egyszer így nevezed Hermionét, esküszöm nem állok jót magamért!

- Oh, nem hiszem, hogy szüksége van a védelmedre. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, meg tudja ő védeni magát nélküled is. Hogy a pokolba mert ide bezárni??? Egyébként is….ÓÓÓ  bassza meg! Dupla bájitaltanunk van! Amellett, hogy Piton leharapja a fejemet, legalább két órán keresztül kénytelen vagyok itt ülni veled!

- De sajnállak Malfoy! Nekem kell elviselni a te határtalanul egoista személyiségedet ÉS mindketten tudjuk, hogy Piton az ÉN fejemet fogja leharapni, NEKED semmi bajod nem lesz belőle!

- Ha amiatt a hülye kurva miatt kell büntetőmunkára mennem…

Áááááá ez fájt. Potter, mi a fenét csinálsz????

- Te barom állat!!! Ne merj még egyszer megütni!!!

- Én mondtam, hogy ne sértegesd Mionét! Nincs jogod hozzá!!! Ha azt akarod, hogy az elkövetkező két órában ne verjelek laposra, akkor lenyeled az ilyen megjegyzéseket.

- Laposra verni? Azt még megnézném…

Nem hiszem el, ez egyszerűen nem lehet igaz. Be vagyok zárva egy WC-be Harry „Úgyistúlélem” Potterrel és legalább két óra, míg valaki kiszabadít innen. Mi a szart csináljak addig? Mit???

„Mondjuk megbeszélhetnétek a gondjaitokat.”

Persze…Úristen!!! Granger hangja a fejemben!!! Azt hiszem, meg fogok őrülni. Biztos vagyok benne, hogy ezt nem élem túl.

Potter. Mi a fenét csináljak vele? Itt vagyunk egy egy embernek is szűkös helyen ketten. Ráadásul egy WC-ben.

Nézzük a jó oldalát, legalább tiszta.

Áááá, én SOHA nem nézem semminek a jó oldalát, csak azt amiből hasznom van. De ebben nincs olyan. NINCS!!!

Mi a fenét csinál ez az idióta? Leül. Nagyszerű. Így még annyira se fogunk elférni.

Hmmm… én is leülök, bevertem a lábam, mikor nekem ugrott.

Úristen, gyakorlatilag egymás ölében ülünk. „Fantasztikus” lesz, ha így kell még két órán keresztül nyomorognunk.

- Malfoy, nem tudunk máshogy ülni. Mindenképpen egymáshoz fogunk érni.

- Nekem is feltűnt, képzeld.

- Potter, nem ülnél arrébb egy kicsit?

- Minek?

- Mert a lábamon terpeszkedsz, és amikor megpróbáltál „laposra verni” sikerült rendesen bevernem. Szóval nem éppen kellemes, hogy a te súlyodat is meg kell tartanom vele.

Arrébb ment. Legalább ennyit megtesz. Hiába, ő még az ellenségeivel szemben is önzetlen magtartást tanúsít. Heh…

- Kösz.

- Mi??? Megköszönted? Most komolyan?

- Mit vagy így kiakadva. Nekem van modorom, bár elhiszem, hogy eddig nem sok ilyennel találkoztál a muglik közt.

- Nem, csak még soha nem hallottam, hogy akármit is megköszöntél volna.

- Neked még nem is volt mit megköszönnöm. Amúgy látszik, hogy mennyire ismersz. Nem is látsz tovább az orrodnál. Csak azt tudod, hogy mardekáros vagyok, az soha nem is érdekelt, hogy milyen vagyok egyébként.

- Mivel folyamatosan a barátaimat meg engem sértegettél, ezen nem kellene megsértődnöd.

- Ó tudom, mindig csak a kis stréber barátnőd, meg a Weasley-k. Remélem megkapod tőlük azt, amit akarsz. Meg is érdemled őket. De most komolyan Potter, Granger? Azt hittem ennél azért jobb ízlésed van…

- Kapd be, Malfoy. Mondtam, hogy nem tudsz te semmit. Egyébként is, hogy van Pansy?

- Oh, kapd be, Potter. Ez gonosz volt, majdnem annyira, mintha én mondtam volna.

- Kösz, volt kitől tanulnom. Tudod, valaki évekig minden adandó alkalommal hasonlókat mondott nekem, úgyhogy meg kellett tanulnom visszaszólni.

- Örülök, hogy taníthattam neked valamit, Potter. Legalább már tudsz valami mást is, nem csak azt, hogy hogy kell „Kis Kiválasztottnak” lenni.

- Fogd be. Ha gondolod, szívesen átadom a címet. Legalább nem kellene tovább megfelelnem az elvárásoknak. Mindenki elvárásainak.

- Ó, ismerem az érzést.

- Hogy ismerhetnéd?

- Gondolkodj, Potter. Tudod ki az apám?

- Uhm, tényleg. Nem lehet valami kellemes Lucius Malfoy fiának lenni, de legalább van apád.

- Aham, van. Bár nem hiszem, hogy jelentene akármit is. Sosem bánt úgy velem, mint a fiával. Inkább mintha az örökösével, aki felé annyi elvárást támasztott, hogy azt lehetetlen teljesíteni. Megdicsérni pedig egyértelműen nem kell az örököst. Úgyhogy igazából én se tudom, hogy milyen, ha az embernek van apja.

- Nem lehetett könnyű.

- Tulajdonképpen emiatt is álltam át.

- Igen, igen. Átálltál. És be kell valljam, erre nem számítottam tőled.

- Kösz, Potter. Tudom, hogy elképesztő dolgokat teszek, és még véletlenül sem tudod kiszámítani a terveimet.

- Ne szállj el magadtól, Malfoy. Nem vagy te olyan kiszámíthatatlan és titokzatos.

- Ne vigyorogj te barom. Igenis az vagyok.

- Jah, meg ovis is vagy.

- Tudod, ha én az vagyok, akkor te is. Ne is próbáld letagadni.

Nah, mozogni kellene egy kicsit. Teljesen elgémberedtem.

-Ááááá!!!! A lábam!

- Mi történt? Az ütéstől fáj?

- Nem, elzsibbadt! Most mit röhögsz?  Rohadtul fáj! Áúúú!!!

- Várj, segítek.

Megmaszírozza a lábamat. Juuuuj, ez fáj. De már jobb. Hmmm… Ez jó, ez jól esik. Már nem is fáj annyira. Hol tanulta ezt Harry? Baromi jól csinálja. Milyen erős keze van.

Ó, a haja meg itt van közvetlenül az arcom előtt. Jó illata van és…

Úristen, mi a fene jár a fejemben?????? Komolyan azon gondolkodtam, hogy Pottynak erős és szép keze van. Meg azon, hogy jó illata van a hajának??? Te jó ég, én bele akartam túrni Potter hajába!!!! Azt hiszem komolyan megőrültem. Beszélgettem vele, aztán meg meg akartam fogni a haját. Ez csakis az őrültség jele lehet. Mert ilyet én normál esetben nem gondolok és főleg nem csinálok.

- Hehh, kösz elég volt. Mostmár nem fáj. Egyébként hol tanultál masszírozni? Jah, igaz is, a sárvérűd biztos megtanított, aztán meg gyakorolhattál rajta. Milyen romantiku….

Mit csinálsz? Engedd el a kezem!!! Ne szoríts a falhoz!!! Engedj el te barom!!! Mert olyat teszek, amit magam is megbánok!

- Malfoy, megmondtam, hogy ne sértegesd a barátaimat! Az agyamra mész a célzásaiddal, hogy Hermione a barátnőm. Hát nem bírod felfogni, hogy MELEG vagyok?

MIIIII????? Potter buzi??? Most komolyan? Én azt hittem…azt hittem, hogy Grangerrel hentereg. Én…Nem tudtam, én csak….Akkor nem is szed fel minden csajt…Pedig ez már hetek óta idegesít… Szóval nem… Úristen, én féltékeny voltam??? Nem lehet, az nem lehet. Én nem, hiszen én nem vagyok… Csak ő az. De honnan tudta?

- Oh remek, most undorodsz tőlem. Várj, megpróbálok a lehető legtávolabb kerülni tőled, bár így nem egyszerű.

Elengedett. Megpróbál arrébb mászni, hogy ne érjünk egymáshoz. De én… Én nem undorodom tőle. Én nem…Te jó ég, én nem akarom, hogy ne érjen hozzám. Olyan jó volt, jól esett vele beszélgetni és jól esett, hogy közel van.

- Malfoy, mi a fenét csiná….

Uhh, ez nagyon jó. Úristen, hogy lehet valakinek ilyen puha szája.

 Juuj, ez annyira finom.

 A nyelved, Harry, mit csinál a nyelved?

 Ezt még egyszer, tejóég ezt ismételd meg még egyszer!

A nyakam! Ne, ne, az a legérzékenyebb rész. Úristen!

 Vedd le a talárt! Ó hagyd, majd én leveszem! Ing? Minek az? Gyorsan le.

 Te jóságos Isten, én tudtam, hogy izmos vagy, de ennyire?

 Érezni akarom!

 Most!

Draco Malfoy egy nyöszörgő, vonagló testté redukálódott vissza, épkézláb gondolatokat már hiába várunk tőle.