| Minden elmlik egyszer
Gylllek.
Gyllm azokat a fekete szemeidet, melyek megveten nznek.
Gyllm az ajkad, mely gnyos szavakkal illet.
Gyllm a karjaidat, melyek durvn eltasztanak magadtl.
Gylllek azrt, aki vagy.
s mgis.
Hazudok a vilgnak.
Hazudok magamnak.
Szeretlek.
Szeretem a fekete szemeidet, melyek perzselen nznek.
Szeretem az ajkad, mely ajkamhoz rve szenvedlyesen cskol.
Szeretem a karjaidat, melyek szorosan magadhoz vonnak.
Szeretlek azrt, aki egykor voltl.
s mgis, egy vilg vlaszt el.
Soha nem szerettl, s soha nem is fogsz.
Tudom, hiszen mr az elejn megmondtad.
Remnykedtem.
Hiba.
gy eljtt az ideje annak, hogy kimondjam:
- Vge van.
Te rm nzel, n rd.
Tekintetnk egybefondik, az id egy pillanatra mintha megllna.
Mindketten tudjuk.
Ajkam csak egy, tid kt szt forml:
- Szeretlek.
- Avada Kedavra.
Hiszen egyszer azt mondtad:
- Te sohasem lehetsz ms!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
