:)
 
Menü
 
HP-s párosok rövidítése :D
Drarry: Draco+Harry
Sirry: Sirius+Harry
Snaco: Snape+Draco
Snarry: Snape+Harry
Snucius:Snape+Lucius
Snupin: Snape+ Lupin
Snarkaroff: Snape+Karkaroff
Krumaroff: Krum+Karkaroff
 
Blondjob történetek
 
Drarry 4ever!
Drarry 4ever!
 
Bosie írásai
 
Synestra írásai
 
Yessss...:D
 
Fordítások
 
Szerepjáték
 
Woohooo!
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Ajánló - civil, fic, magyar, idegen, minden

Civil:

Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

 
Videók

Potter Puppet Pals in "The Mysterious Ticking Noise"

Harry Potter: Oh, you touch my tralala -gen. SLASH [censor.]

Harry Potter: I'm just The Sex Machine ! - Draco/Harry SLASH

Harry Potter: It's OK to be GAY ! - general SLASH

It's OK to be gay - eredeti video

Aqua: Tarzan and Jane

Dom and Viggo

Viggo kisses Billy

Gay Boyfriend - Viggo/Orlando

Orlando Bloom kisses Viggo!

Gay Barbie Song!

 
Szerepjátékosaink!
Szerinted mi lesz a szerepjáték vége?
Mit gondolsz, hová lyukadunk majd ki?

Lecserélődik a gárda, szinte mindenki kilép
Egyszer csak abbamarad...
Végigvisszük, a tervek szerint
Egy kicsit máshogy lesz, mint ahogy terveztük
A szerepjáték végtelen!
Bestseller lesz belőle
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Itt vagy?
 
Látogatók
Indulás: 2007-04-29
 
Apád, anyád ide jöjjön (18)

TARTALOM:  A migsini régi aranyvérű erotikus játék, mely során Snape egy igen érdekes történetet kényszerül előadni nem is olyan távoli múltjából. Szerepel még a bűnös Mardekár-ház Bella vezényletével, illetve három lányka (köztük a narrátor is) egy másik házból.

HUMOR, SLASH

FIGYELMEZTETÉS: 18-AS KARIKA; slash; nyomokban szexuális aktust és mogyorót tartalmazhat.

Ez a novella a Kő és inga trilógia részét képezi.

 

Apád, anyád ide jöjjön




- Nem is tudom – sóhajtotta Snape. – Szerintem te átversz engem.
- Én? – Nevetve ingattam a fejem. – Miből gondolod?
- Vigyorogsz – állapította meg tárgyilagosan. – Ez sosem jelent semmi jót.
- De nem nálam! Én akkor vigyorgok, ha jókedvem van.
- Pontosan ez riaszt meg engem.
- Undok vagy, Snape. Miért gondolod, hogy mindenki ellened van?
- Én nem gondolom. Tudom. – A vézna srác szembenézett velem, és leeresztette könyvet tartó kezét. – Akarsz még hazudni valamit, vagy mehetek?
- Tényleg rád szavaztunk – jelentettem ki szigorúan. – És a jelölt nem tagadhatja meg a…
- ...az engedelmességet? Ó, dehogynem. Szabad ember vagyok, Sandra.
- Aha. Láttam tegnap, mennyire.
- Épp olyan szabad vagyok, mint bárki más, csak ezt Blackéknek valahogy nem akaródzik tudomásul venni.
- Nem is értem, miért…
- Nekem van egy sejtésem. Mert egy hitvány aljanép, akik nem bírják az őszinte kritikát.
- Szerintem a te őszinte kritikád is elfogult egy kicsit… csak a másik irányban.
- Miért, rajonganom kellene értük, amiért körberöptették a ruhatárammal a fél Roxfortot?
- Szerintem jó poén volt.
- Most fejezzük be ezt a beszélgetést. – Felkapta a táskáját, és gyors iramban megindult a kastély felé. – Snape! Várj! – mordultam fel, mintha nem lett volna mindig is szociálisan nagyothalló.
- Mire? Nem várom meg, míg sztriptízelni fogsz. Van egy olyan sejtésem, hogy nem esne jól.
- Nem tetszett a múltkori buli?
- Fogalmazzunk úgy, hogy az én esztétikai érzékemnek túlságosan nagy sokk volt.
- De inkább az, hogy Cathyék is követték a példám; nem az én habtestem sújtott le, ugye? – puhatolóztam lágyan. Reménykedtem a reménytelenben: hogy a híresztelésekkel ellentétben Snivellus még nem szűnt meg fiú lenni. Siriék terjesztették róla, hogy egy rosszul sikerült bájital kísérlet valahogy megszabadította férfiúi megkülönböztető jelétől. De a hangja nem magas… akkor meg?...
- A habtestedről alkotott képed igazán lenyűgöző, az önkritikád meg végképp. Hagyj elmennem.
- Hm… örömmel. Már aggódtam, hogy visszautasítod a meghívásomat.
- Én a kastélyba való távozásra gondoltam. És most, ha megbocsátasz…
- Nem bocsátok meg! Még nem követtél el semmi sértőt ellenem! Gyerünk!...
- Tűnés, Sandra, vagy hívom a házi erénycsőszeidet. Úgyis mindig a nyomomban koslatnak; ha elkiáltom magam, szerintem seperc alatt itt teremnek.
- És leátkozzák a fejed.
- Potter sosem tudott célozni. Evanst akarja megdugni, és valahogy mindig a Macmillan lányt sikerül.
- Szegény, nem lát jól a sötétben. Elvégre szemüveges. Viszont ha idejön, és megtetszem neki, de nem tud célozni…
- Biztosíthatlak, hogy nem fog összetéveszteni minket. Annyira azért nem gügye. Hála az égnek.
- Várj! Hova mész? Hé! Gondolkozz el a dolgon, oké?
Egy ideig bosszúsan kiabáltam utána, aztán feladtam. Kerge marha, menjen, amerre akar. Egyszer választatom meg a femátussal a hét pasijának, és akkor is elutasítja a díszvendég szerepét. Pedig csak hárman alkotjuk a klubot, Vanessa, Fatime meg én, plusz a Lángnyelv whisky hivatalos gyártója is besegít. Sevi igazán eljöhetne szórakozni egy kicsit, nem hiszem, hogy nem bírna el velünk.

*



- Gyerekek, ez azért durva… - Vanessa megvonta sokat irigyelt szép vállait, és egyenesen rám meredt. – Örülök, hogy nem fogadta el…
- Miért? – somolygott Fatime. Török származású lány, és eléggé minden-mindegy alapon válogatja meg az udvarlóit. – Nekem tetszik a kis Sevi. Olyan kis gátlásos.
- Gátlásos? – vigyorogtam tele szájjal. – Beszarás, mennyire félreismeritek! Nekem… múlt év végén volt szerencsém hozzá.
- Mi? – csuklotta Fatime, és félrenyelte a vajsört. – Neked megvolt?
- De csak egyszer – vontam vállat – Nem akartam folytatást. Tudjátok, akkoriban kezdtünk kibékülni Luccal.
- Megértelek – legyintett Vanessa. – Elég erős váltás Snape után. Asszem nehéz lehetett felébredned a sokkból, hogy Lucius jól néz ki.
- Hagyd már! – taszítja oldalba nevetve Fatime. – Szerintem aranyos.
- Azt a szerintemet jó nagy betűkkel mondd ám! – Van’ felháborodottan fújt egyet. – Jó-jó nagy betűkkel, mert rohadtul szubjektív…
- Nem igaz, szerintem is édes – csatlakoztam a vitához, amiben eddig a harisnyám igazgatása meggátolt.
- Jaja, Sandra aztán tudja, milyen íze van! – somolygott gúnyosan Vanessa. Á, mondasz valamit. Azt még nem tudom, de a hétvégém szabad…
- Hát izé – fejtettem ki véleményemet.
- Mesélj már! – lelkendezett Fatime. – Tényleg olyan… olyan…
- Milyen? – horkant fel Van’. – Rövid?
- Korántsem – mosolyodtam el győzedelmesen. – Akkor? – vágták rá egyszerre.
- Mi a rövid ellentéte? – folytattam kioktató stílusban. – Helyes – nyugtáztam, ahogy mindketten álmodozva megnyalták a felső ajkukat. – Akkor menjünk tovább.
- Ügyes volt? – lelkendezett Fatime, és nekiállt magának teát tölteni, csak hogy ostoba erotikus bögresimogatásba kezdhessen. Átlátszó nőszemély.
- Ugyan már! – Van’ a kezeibe temette az arcát. – Nem akarom hallani! Nem és nem! Sandra, te mindenkit túlértékelsz!
- Ezért vagytok ti a barátaim – öltöttem nyelvet, és máris folytattam a kellemes visszaemlékezést a la javított változat.
- McGali tantermében csináltuk. Azt a lebukást! Ránk nyitott az öreglány, de Sev még időben kapcsolt, úgyhogy leestünk az asztalról.
- Közben? – Vanessa nagyot nyelt.
- Van’! – nézett rá Fatime szigorúan. – Aki fél kimondani a dolog nevét, fél magától a dologtól is!
- Jól van na! Tudod, mire gondolok! – vörösödött el barátnénk. Ki tudja, miért, de ő nem volt még túl az ötvenvalahányadik randiján.
- Aha. Szóval, Sandra, épp tudodmiztetek az asztalon tudod-kivel, mikor tudjuk-ki tudod, mit csinált… - fintorgott a kis török csajszi, és célzatosan Van’ piros képét bámulta. – Jaj, kimondtam, hogy asztal! – És a szája elé kapta a kezét. Ó igen. Én is imádtam szivatni Van-t.
- Nagyon vicces – morogta ő most. – Szóval McGalagony rátok nyitott. És aztán?
- Aztán már nem történt semmi érdekes – legyintettem. – Elmentem a nyáravató bulira, és felszedtem Lucot.
- Na, végre valami, amihez gratulálni tudok – jegyezte meg Van’, és nekiállt vadul turkálni a hajában.
- Máshoz is tudnál gratulálni, ha képes lennél rá! – ingatta a fejét Fatime. – Na, még valamit Snape-ről.
- Mit? – tűnődtem. – Hm… jó volt.
- Másokról is ezt szoktad mondani – vitte be a touche-t Fatime. – Bővebben? Nem jó volt?
- Jó volt, na! Jó az asztal, jó a szék, ha Snivelluska harcra kész – vigyorogtam. – Bővebben nem, mert diszkrét vagyok.
- Aha. Baromira – morogta Vanessa. – Máris elment az étvágyam.
Beláttam, hogy a barátnőim közti kibékíthetetlen ellentétet csak egyféleképp tudom orvosolni: ha fiúkra cserélem őket.

*



- Én nem is tudom, minek jöttünk ide – sóhajtottam, és a fülem mögé tűrtem egy vörösesbarna tincset.
- Tippelj, cica – suttogta a fülembe Lucius, és érzékien megnyalta a fülcimpám. - Tippelj.
- Kötögetni? – kérdeztem ábrándos szemekkel, és továbbra is a falat fixíroztam.
- Azt – somolygott, és belökte a Mardekár klubhelyiségének ajtaját.
- Örülök. Azt szeretem – tűnődtem. – Főleg a kötőtűt.
- Az lesz itt bőven. Meg szemek és lyukak is. Mind rajtad – karolt át, és beljebb vont az undok színű szobába.
Végignéztem az összegyűlt embereken. Ilyen egy mardekáros buli? Beszarás. Narcissáék az egyik fal melletti asztalnál torpedóznak, Bella Teddel robbantós snapszlizik, Snape meg ott olvas a kandalló melletti karosszékben.
- Asszem nem fogom összeizgulni magam – intettem a társaság felé. Suttogtam, de mind felkapták a fejüket. Vagy hatan meredtek rám, és – ijesztő – egyedül Sev tekintetében ült némi kímélet. Talán mert ő nem irigyelte az alakom.
- A barátnőid mikor jönnek? – emelkedett fel Ted, és alaposan végigmért. Remélem, Lucius leátkozza, mert szinte tekintettel erőszakol a srác.
- Majd-majd. Fatime még nincs kész a make-upjával, Vanessa meg… hát izé.
- Hm? – vonta fel a szemöldökét Severus. – Az nálatok mit jelent?
- Nahát, érdekel? – búgtam. – Csúnya házbeli szokás, mi fürdésnek hívjuk.
- Beállsz játszani? – nézett rám az egyik apró kiscsaj, és valami kártyapaklira mutogatott maga előtt.
- Akár – vigyorogtam, és egyetlen bénának feltűntetett mozdulattal összezúztam a várát.
Mire az felrobbant, egyenesen bele a képembe. Prüszkölve keresgéltem darabjaimat, míg Bella és az a nyomor kislány – aljas mardekáros kölyök– vad röhögőgörcsben fetrengett. Basszus, ezek ilyen korán kezdik az ipart? Pedig egész ártatlannak tűnt a kis görcs. Most azonban gonoszul elmosolyodott, és beleült egy hozzá hasonlóan pelenkáskorú srác ölébe. Helyes, játsszatok együtt a nyalókáitokkal és csörgőitekkel…
Hoppá. Átnéztem Luciusra, aki kedélyesen mosolygott. Végigmértem, mert a nyalóka gondolata kicsit megzavarta az eszem.
- Sajnálom, cica – vont vállat Luc. – Ezek a másodévesek már csak ilyenek.
- Harmadévesek vagyunk! – mondta büszkén a lányka, és beleharapott a fiú szájába. Brrr.
- Semmi gond – morogtam. – Csak vedd le rólam az ártást, és már itt sem vagyok.
- Ne siess úgy – karolt át Luc. – Még el sem kezdtük…
- Kaotikus ez a sok szexuális flinc-flanc itt – jegyeztem meg. – Már a kiskorúak is itt entyem-pentyemeznek, engem ez erkölcsileg demoralizál.
- Ne használj olyan szavakat, amiket nem értesz – szólt ki Severus a fotelból.
- Téged senki sem kérdezett, Mr Hírnév! – csattantam fel.
- Nana. Nyugalom. Megjöttek a barátnőid, és úgy gondolom, felesleges idegeskedned Tanjával és Severusszal. Ők csak jót akartak – jegyezte meg csevegő hangon Lucius.
- Aha. Tanja csak játszani akart velem, Sevi meg… hmm… Sevi, te mit is akartál tőlem? – érdeklődtem, és elcsücsörítettem a szám.
- Semmi érdemlegeset a kitoloncolásodon kívül – hangzott az egykedvű válasz. – De ha már úgyis itt vagy, legalább vegyük hasznodat.
- Ti hívtatok meg, drágáim! – mosolyodtam el gúnyosan. – Éljen a házak közti együttműködés! – Feltartottam egy képzeletbeli poharat, és nagyot ittam belőle. Fatime és Vanessa ekkor ért mellém, és barna barátnőm vigyorogva utánozta gesztusom. Van’ csak szőke tincseit dobálta, és gyanakodva fürkészte Severust.
- Akkor talán foglaljanak helyet a hölgyek – intett Lucius, mint illemtudó házigazda. Azzal közlésének tisztelettudó színezetével ellentétben egyből az ölébe húzott egy közeli pamlagra.
- Nekünk már nem nagyon jutott – ráncolta a homlokát Fatime.
- Ne… - suttogta rosszat sejtve Vanessa, mert egyből észrevette, hogy a fiúk felnéznek a foglalt karosszékekből.
- Vannak ott még székek az ablak mellett – rendezkedett Ted, de ő sem gondolhatta komolyan.
- De az túl kemény és kényelmetlen – sóhajtotta az én mesteri Fatimém. – Snape… Szabad?
- Épp rajta ülök – konstatálta Severus, és felnézett Fatime szemébe – legalábbis úgy tűnt, arrafelé néz, bár a szintkülönbség azért adott némi okot a kételkedésre.
- Látom – vont vállat halvány mosollyal lelki másik felem. – Osztozunk?
- Ne szórakozzatok már, emberek, ülj le Severusra, aztán kezdődjön a buli! – harsogta Ted, és az asztalra lebegtetett egy üveget. – Na, mire vársz?
- Severus csúnyán néz rám – búgta Fatime, és én csodálattal adóztam finoman erotikus hangszínének. Ez, és a csodás sminkje a napbarnított bőrével együtt tökéletesen képessé tette arra, hogy elnyerje egy fiú kőkemény tetszését.
- Nem jobban, mint eddig – húzta el a száját Snape, majd gyorsan felmérte a közönséget. – Na gyere – mondta lemondóan.
Miután Fatime elégedetten elfoglalta a helyét Sev ölében, kezdődhetett a játék.
Az ám, a játék. De mi legyen az?
- Játsszunk blackstone-t – indítványozta a csitri, de leszavaztuk.
- Migsini? – mondta Bella, és összeszűkült a szeme. – Azt már rég játszottam.
- Az meg mi? – Vanessa értetlenül meredt rá, és majdnem leesett a fotelünk karfájáról, olyan idegesen himbálta azt a szép szőrtelen lábát.
- Mi? A blackstone vagy a migsini? – kérdeztem önelégülten.
- Akár mindkettő – legyintett csalódottan barátnőm. – Tudjátok, hogy nem volt gyerekszobám.
- Hm… Érdekes is lett volna, ha ilyenekkel van tele – elmélkedett Lucius. – Van, aki teherbe esik a blackstone-tól.
- Miért, tök jó játék! – lelkendezett a kiscsaj. – Persze, ha vállaljátok a kockázatot…
- Én ugyan nem – intettem le. – Varázslattól teherbe esni igen béna dolog.
- Nem bizonyított, hogy csak a varázslat az oka – jelentette Severus Fatime alól. – Csak fabulák állítják, hogy ez lehetséges.
- Különféle hülyeségekre kell esküdözni – magyaráztam Vanessa értetlen térdének. – És ha véletlen mégis igazat mondatnak az illetővel, az nagyon ciki, mert akkor az azután következő szeretkezésekor valami pancser dolog történik. Például teherbe is eshet, ő vagy a partnere, nemtől függ...
- Ez badarság – szólt közbe ismét Severus. – Babona.
- Mit tudsz te erről! – legyintett Ted. – Na, csináljunk már valamit.
- Van némi háttérinformációm a témáról – mondta hűvösen Sev. – Ne akard, hogy kiselőadást tartsak. A végén még kiderül, hogy a te fogantatásod is merő véletlen volt.
- A tied biztosan az volt, ha ennyit bírsz pattogni! – vigyorodott el Teddy. – De hagyjuk, nem akarok veszekedni. Mást akarok.
- Na, akkor jöhet a blackstone? – kérdezte a kiscsaj reménykedve.
- Tanja, te mindig azt akarod játszani. Mikor tanulod már meg, hogy van komolyabb játék is? – torkolta le Bella. – Nagy tételben játsszunk, úgy van értelme – tette hozzá kéjesen.
- Hívjak még pár embert? – ficeregtem meg Lucius ölében, és elégedetten könyveltem el az alattam megmozduló házcímer bókolását.
- Nem kell, így is épp elegen vagyunk – mondta Bella. – Inkább magyarázd el a kedves barátnődnek a szabályokat, és migsinizzünk.
- De nem csak erről szól a blackstone! – ellenkezett Tanjácska. – Különféle dolgokat lehet csináltatni a másikkal – fordult a megrettent Van’ felé. – Ha élvezi, szikrázni kezd a pálcája.
- Ezt persze a játék elején rászórt bűbáj okozza – magyarázta Severus. – A szikra színe és intenzitása meg attól függ, mennyire imponál a helyzet az illető áldozatnak.
- Tehát a végén még kiderül Sandráról, hogy szeret négykézláb rohangálni? – mosolyodott el halványan Van’.
- Hja, például – nézett rám Bella. Felhorkantam. – Ti azt tudjátok rólam így is! – Végigsimítottam Lucius térdét, és hátradőltem az ölében.
- Nottról például egyszer kisült, hogy szívesen vakkantgat szerenádokat Narcissa lábai előtt térdelve – mondta Sev rosszindulatúan. – Ted meg szívesen tölti körbe-körbe rohangálással az idejét…
-…miközben kéjesen nyögdécsel – fejezte be vigyorogva Tanja, a kis ártatlan.
- Rólad meg tudjuk, hogy szereted föl-le húzogatni az ujjad a fioláidon! – vágott vissza Ted, és merően bámulta Sevet, míg az el nem kapta a tekintetét. – Senki sem ártatlan, igaz? – folytatta, mire a társaság gyöngyöző kacagásra fakadt.
- Senki – szögezte le Lucius. – De nem is törekszünk rá. Tehát a migsinit sem ismered? – fordult Vanessám felé.
- Nem – ingatta fejét a nyomorult, és a neccharisnyája lyukaiban keresett menedéket. Vagyis szorgalmasan fixírozta őket, míg Severus meg nem szólalt.
- Szerintem ezt nem kéne, ha most csinálná először.
- Abban van az élvezet! – nevetett fel Tanja. – Valaki magyarázza el neki… - Dülöngélt jobbra-balra, mint aki előre élvezi a szitut.
- Sev, mióta vagy ilyen irgalmas szamaritánus? – rázta a fejét megrovóan Luc. – Ha neki van kedve hozzá, hát csináljuk.
- Akkor megszavaztuk? – bólintott elégedetten Bella. – Többiek?
- Talán előbb magyarázzátok el – selypegte Vanessa óvatosan.
- A szabályok lényege attól függ, mennyit iszunk – jelentette ki Ted, és átkarolta Bellatrix vállát. – Meg attól, Sev mikor köp be.
- Francot – csattant fel az érintett, és reflexből belekapaszkodott Fatime derekába. – Az csak egyszer fordult elő, és…
-…és elvettük a cuccaidat, tudjuk – fojtotta belé a szót Ted. – Jól van, na. Azért nem kellett volna olyan komolyan venned.
- Már hogyne vettem volna komolyan! A legjobb átokszedetemet készültetek összemaszálni!
- Erről nem nyitunk vitát – jelentette ki határozottan Lucius.
- Erről én se szeretnék bővebben hallani. – Vanessa rosszat sejtve átpillantott rám Lucius karfája mellől. – Dettó – csatlakoztam.
- Akkor a szabályok. Sev? – Bella céltudatosan áthárította a megnyilatkozás lehetőségét.
- Miért mindig én? – suttogta Snivell, és homlokát nekitámasztotta Fatime hátának. Barátném elégedett félmosolyra húzta a száját.
- Mert te tudsz a legvilágosabban magyarázni. – Tanja céltudatosan puhította a célszemélyt, miközben mi kíváncsian figyeltük, hogy fog beszélni erről a mocskos kis játékról.
- A fenét. – Sev nem esett abba a hibába, hogy bevegye a kiscsaj hízelgését. – Na jó, haladjunk, már zsibbad a térdem. – Fatime a kimondatlan kérésre óvatosan ficeregni kezdett, és érdekes pózba helyezte a lábait. Snape halk nyikkanó hangot hallatott, mint akinek indiszkrét ütést vittek be. – Khm – kezdte, miközben átkarolta Fatimét, és arrébb tolta magán. – Eléggé egyszerű, de előtte inni kell.
- Placebo is jó – szóltam közbe jóindulatúan.
- Igen, de abban mi az élvezet? – kapta fel a fejét Bella, és Tanja is gyanakodva nézett rám.
- Jobban emlékszünk a történtekre, mint a lángnyelv whisky után – magyaráztam a kis tudatlanoknak.
- Van benne valami – tűnődött Bella. – Ugyan már! – mondta Tanja. – Piával jobb és kész!
- Hagyjuk – szólt közbe Sev. – Most én beszélek. A migsini lényege a szexuális fantáziák minél szélesebb feltérképezése.
- Magam sem mondhattam volna szebben – kottyantam közbe.
- Ezt elhisszük....– villantott rám egy gúnyos mosolyt Snape. – Kérdéseket teszünk fel egymásnak, és azokra őszintén kell felelni. Ilyen egyszerű.
- Ennyi? – értetlenkedett Vanessa. – Ezért volt az a nagy felvezetés arról, hogy én nem fogom bírni? – mormolta – nagy ég! – csalódottan.
- Még nem hallottad azokat a kérdéseket – mondta Sev, és kárörvendően összenézett Luciusszal. – Általában nem eldöntendőek, és részletesen kell rájuk válaszolni. A megszólalások végén pedig az éppen aktuális konferanszié felszólít valakit a körből, hogy csináljon meg valamit a felsorolásból az illetővel, aki az imént beszélt.
- A felsorolásból? – kérdezte Van’ rosszat sejtve.
- Amikkel a kérdésekre válaszol – hurrogta le Tanja. – Még!
- Például, teszem azt, ha a konferanszié megkérdezi tőled, hogy mit szeretsz felvezetésként az ágyban, és te előadod többek között azt, hogy a füled csókolgatását, a konferanszié felszólíthatja például Tedet, vagy akit akar, hogy csinálja ezt veled itt, civilben. Persze ha nincs cselekvés a felsorolásban, akkor ké… (...)
- Nem vészes – suttogtam bátorítóan barátnőmnek, miközben ő nagy elánnal hallgatta Sev szövegelését; ezután Lucius felé fordultam, és kárörvendően belevigyorogtam a vállgödrébe.
- El sem hiszem, hogy még nem játszottad – nevetett izgatottan Tanja. – Na, kezdjük!
- Van még pár apró szabály, de majd közben kiderül – sóhajtotta Severus. – Minden társaságban másképp játsszák.

*



-…és ha még közben nekinyom a falnak is, na az a nem semmi – fejezte be Tanja. Mindannyian lefáradtan meredtünk rá. Kissé összepunnyasztott a hosszas monológ.
Sev, az aktuális konferanszié, élettelenül felnézett, és tekintete megállapodott Tanja sötétkék copfjain. – Victor – szólt oda a kissrácnak a másik fotelban. – Nyomd neki a falnak.
Röhögésben törtünk ki, miközben a legény fürgén felpattant, és felsegítette a leánykát is. Tanja duzzogva tűrte, hogy Victor megragadja a csípőjét, és két kézzel odaszorítsa a klubhelyiség egyik faliszőnyegéhez, majd óvatosan elengedje.
- Na ez nagy volt – ásította Bella.
- Sev, imádom az ötleteidet – jegyeztem meg lelkesen. – Olyan izgatóak…
- Sajnálom, valahogy magától jött – somolygott Sev, és még egyszer végigmérte a pórul járt kis erotomániást. – Ki jön?
- Tőled kérdezünk. Öhh… Én! – mértem fel a helyzetet meglepetten.
- Ó, remek – konstatálta egykedvűen. – Na gyerünk.
- Próbáltad már fiúval? – vágtam ki, és kíváncsian előrehajoltam. A teremben mosolyra húzódott minden száj.
Sev érdeklődve nézett rám. – Hm – elmélkedett. – Valahogy ilyesmire számítottam tőled. – A körre helyezett mágia felizzott, ahogy az egy pillanatra előbukkanó hazugságvágyat diagnosztizálta.
- Vigyázz, Sev, a zöld jelez! – figyelmeztette Tanja kárörvendően.
- Részletesen! – követeltem én is, és megnedvesítettem az ajkam. Láttam, hogy Fatime Sev ölében ülve ugyanezt teszi, és kezdtem sajnálni őt azért, amiért nem láthatja a háttámlája arckifejezését.
- Mekkorát csalódnátok, ha azt mondanám, hogy a nemet nem lehet részletezni! – Sev idegesen végigsimított a combján.
- De sajna nem ez a helyzet. Igaz, haver? – élvezkedett Lucius.
- Te aztán tudhatnád, ti szoktatok együtt zuhanyozni! – jegyezte meg vigyorogva Bella, mire páran harsányan elnevettük magunkat. A két srác nem volt köztünk.
- Kikérem magamnak a feltételezést – húzta el a száját Lucius, mire újfent kiröhögtük. Erre már indulatosan ránk ripakodott:
- Nem hagyjátok szóhoz jutni a barátunkat! Na gyerünk, tessék! – És karjával intett, mint valami botcsinált karmester.
- Egyszer – sóhajtotta Severus, és szórakozottan elkezdett turkálni Fatime hajában. Versengve nyúltunk a vajsörös üvegért, hogy felé nyújthassuk. Miután kissé meghúzta, újra kezdte:
- Csak egyszer szeretkeztem fiúval. Bár a megnevezéseket kétségbe vonnám. Inkább volt férfi, mint fiú, és inkább volt kefélés, mint szeretkezés.
Olyan feszülten figyeltünk, hogy szerintem ha egy légy kezdett volna el szerelmi titkokat döngicsélni a helyiségben, mi azt is ki tudtuk volna hallgatni.
- Ki volt a domináns? – érdeklődött cinkos mosollyal Tanja. Szerintem feltette magában, hogy megbosszulja azt a falas dolgot.
- Ez nem ilyen egyszerű – feszengett Sev. Balra kaptam a fejem, és láttam, hogy immár Vanessa is fesztelenül élvezi a játékot. Én is gonoszkásan elhúztam a szám.
- Levelezőtársam – talált magára drága Snape-ünk, és rosszkedvűen kihúzta magát. Mintha minden egyes szót a mágia húzogatott volna ki belőle. – Már jó ideje baglyoztunk, és…
- Mikor szexeltetek? – szólt közbe izgatottan Tanja.
- Kussolj! – csattantam fel. – Mondd, Sev.
Látszott, ahogy Snivi gondolatban vállat von, és úgy folytatja.
- Tulajdonképpen nem lényeges, hogyan ismerkedtünk meg. Nem roxfortos... Egy partin találkoztunk. Mindketten rohadtul unatkoztunk, úgyhogy félrevonultunk és…
-…hívtátok a kézi mentőket – vihogott fel Tanja. Erős késztetést éreztem, hogy kilökjem a foteljából.
- Nem – jelentette ki fásultan Sev. – De ha te jobban tudod, át is adom a szót.
- Még egy közbeszólás, és röpül a Silencio, kislány! – fenyegettem meg a minihárpiát. – Ne halljak többet arról az oldalról!
- Hé! – hördült fel Bella és Ted kórusban, akik mellette ültek. – Mi meg sem szólaltunk!
- De nekünk egyébként is szabad – tette hozzá ellentmondást nem tűrően Bellus.
- Nektek igen. – Kivágtam egy ellenállhatatlan félmosolyt, majd ismét Sevre pillantottam. A srác a létező legunottabb arccal ült a karosszékben. (Vajon hol vette?)
- Seeev – unszoltam selypegve. Mintha csak erre a jelzésre várt volna, egykedvűen folytatta, mint akinek nincs más választása.
- Beszélgettünk erről-arról, például hogy mennyire unjuk azt a képmutató partit, és megállapodtunk, hogy váltunk egy-két levelet. Több hónapon át váltogattuk őket, mivel kiderült, hogy összeegyeztethető a stílusunk.
- Uhh – lehelte Tanja, de elhallgatott, mikor ledöftem a tekintetemmel. Azt hiszem, rögtön meghalt.
- A múlt nyári szünetre aztán találkozót beszéltünk meg. Addigra már felszínesen ismertük egymást a leveleinkből. Ott helyben aztán bevallotta, hogy homoszexuális, én meg azt, hogy én nem, egyszóval nem beszéltünk félre. Legyintett, és azt mondta, hogy semmi baj, úgysem vagyok az esete.
Lucius gúnyosan elhúzta a száját. Valószínűleg arra gondolt, bárkiről lenne is szó, Ő bezzeg az esete lenne.
- Megmutatta a pincéjüket, ugyanis már többször is írt a csinos kis kínzókamrájukról. Rendre kipróbálgattuk őket, melyik szerkezetet mi tartja össze, és összeroskad-e a súlyunk alatt. Persze a vasszüzet meg a piramist nem, az valahogy fájt volna… - Lenézően legyintett, ahogy meglátta néhányunk értetlen tekintetét.
– Volt egy asztal, amin eleven kígyók tekeregtek. Vagyis... ahogy közelebb hajoltam, láttam, hogy csak fémszínű, élethű utánzatok. Megkérdeztem, mit tud, Ő meg válaszul rátámaszkodott, és a kígyók hozzá siklottak. Rásimultak a csuklójára, és próbálták rávonni az asztalra. Nevetett, és közelebb húzott az asztalhoz, majd az egyik kígyót áttette rám. Gyenge kis jószág volt. Mosolyogtam, és mire észbe kaptam, a társam rálökött az asztalra, a szerkezet pedig felbátorodott. Az összes kígyó rám rohant, először felrángattak a fémlapra, majd megkötöztek a saját testükkel, miközben valahogy a hátamra fektettek. Eloszlottak a végtagjaimon. Nem tudtam kiszabadulni, de ő jókedvűen nevetett, úgyhogy nem gondoltam semmi rosszra. Azt hittem, csak tréfál, és elenged. Hát ennyi – nézett fel rosszat sejtve.

- Még mit nem! – vigyorodott el Ted. – Most jön a lényeg.
- Éreztem – sóhajtott fel csalódottan Severus, és folytatta. – A barátom csapott egyet az asztallapra, mire a fejemnél lévő rész valamivel följebb emelkedett, a lap ferdén megdőlt, és ő gúnyosan mosolyogva közelebb jött. Majdnem függőlegesen állt velem az egész alkotmány. Ő lassan kigombolta a taláromat a derekamnál, és közben végig a szemembe nézett. Följebb csúszott a keze, és végigfejtette rajtam a ruhát. – Ismét felnézett, tekintete fáradt volt. – Muszáj ezt?
- Hmmm… igen – sóhajtottam, még mindig az események hatása alatt. Legszívesebben én is megkötöztem volna Sevet. – Továbbra is részletesen. – Lucius is szigorúan meredt mesélőnkre. (Anderseeeen!)
- Na jó – egyezett bele reményvesztetten Snape. Ted közben észrevétlenül Bella vállait cirógatta. Bizonyára meghatotta a történet.
- Nem tudta levenni rólam a talárt, hisz ahhoz ki kellett volna oldoznia; így csak szétnyitotta, és mivel nem… - A zöld fény felvillogott a kör közepén. – Ok, oké – mondta bosszúsan Snape. – Volt rajtam alsó, azt lerángatta, és… öhm…
- Megszagolta – fejeztem be lehunyt szemmel.
Sev értetlenül meredt rám; éreztem a többiek kíváncsiságát az oldalamban.
- Én azt csináltam volna – magyarázkodtam, és éreztem, hogy arcom kipirul fantáziám kerekeinek erőteljes beindulásától.
- Igen – vallotta be Sev, és megnyalta kiszáradt ajkait. – De ezt hagyjuk.
- Mondott valamit? – kérdezte kíváncsian Tanja, mint egy hatéves mese közben.
Snape felnézett rá, és sötét szemeiben elhatározás csillant. – Hogy az ízem még jobb lehet, mint az illatom.
Lucius halkan felsóhajtott; éreztem a fuvallatot a hátamon, csinosan kivágott ruhámnak köszönhetően. – Folytasd – morogta közömbösséget színlelve, de én tudtam. Én is kifújtam a levegőt, és tekintetem álmodozva tapadt Sev megnyíló ajkaira.
- A továbbiakat két szóban is le tudnám írni – jelentette ki határozottan mesélőnk.
- De nem fogod – utasította rendre a fél társaság. – Szépen mondod tovább – rebegte Vanessa, mire mindenki elismerően Snape-re pillantott. Még a mi kis drágánkat is meggyőzte a migsini háládatosságáról.
- Rendben, ha kell a körítés… Kértem, követeltem, hogy hagyjon békén. Megígértem, hogy halálra átkozom, ha végre szabad leszek. Így visszagondolva, nem ez volt a legjobb taktika – merengett. – Ráadásul teljesen felizgatta a fenyegetőzésem. Az ujjait kezdte nyalogatni, én meg nagyon rosszat sejtettem. Mikor áttért a tenyerére, akkor rémültem meg igazán. De a könyörgés se volt jó ötlet, nem beszélve arról, hogy felkiáltottam, hogy kapd be, te rohadék! Azt hiszem, túl komolyan vette.
Felkuncogtam. Elképzeltem Sevet, ahogy megkötözve üvöltözik valakivel, hogy kapja be, az illető hirtelen bekapja, Sevnek meg torkán akad a következő sértés. Ahhh.
- Azóta nem mondasz ilyesmit Blackéknek? – érdeklődött diszkrét mosollyal Bella.
- Hm. Nem is tudom. Ezt még így nem gondoltam végig... Hogy mik ki nem derülnek! – húzta félmosolyra a száját bajnokunk.
- Letérdelt elém, és végigcsókolta a lábaimat. Lassan haladt a belső combom felé, és az ujjbegyeivel végigrajzolta a bőrömön a bejárt utat. Tegyek még szép jelzőket bele vagy így is jó? – Rosszmájúan végignézett rajtunk, majd Lucius arcára pillantva inkább folytatta.
- Mikor odáig felért... a farkamat is végigsimította, de csak egyszer. Utána elfordult, és keresgélni kezdett a zsebeiben. Elég félelmetes ott állni és várni a felmentést, ha az ember tökéletesen tehetetlen… Előhúzott egy megtermett madártollat, és újra meg újra végigcsiklandozott vele.
- A… - nyögött fel Tanja.
- A… folytattam én elérzékenyülve.
- A farkadat? – fejezte be kórusban Ted és Fatime.
Snape fújt egyet, majd óvatosan belekezdett újra. – Hát igen. Nem volt valami kellemes érzés. Inkább úgy jellemezném: roppantul irritáló. Sziszegtem és követeltem, hogy engedjen el. Erre még jobban széthúzta a lábaim, és…
- Hmmm – adott hangot véleményének Lucius. – Úgy érted, hogy…
- Miután megzaklatta azzal a vacakkal a golyóimat, és a perineumomat is, valahogy megemelte a csípőm és hátrébb nyúlt. Mit mondjak, ott sem esett jól, össze-vissza ingerelte a bejáratomat azzal a nyomorult tollal, amiről ki tudja, mennyire volt steril.
- Sev, elrontottad az élményt – suttogta behunyt szemmel Fatime.
- Vajon ez a tollas dolog már animál szexnek számít? – kottyant közbe Tanja, de bokán rúgtuk. – Folytasd! – sziszegtük Luccal.
- Nem hiszem, hogy zavarta volna, hogy förtelmesen érzem magam – vont vállat Sev. – Ugyebár említettem, hogy hasonló a stílusunk. Nem igazán érdekelte, hogy mit gondolok róla én vagy bárki más. De végre kiderült, miért nyálazta annyit a kezét: egyszerűen csak marokra fogott, és úgy folytatta az egészet. Mivel behunytam a szemem, és igyekeztem nem tudomást venni a személyéről, sőt egyenesen sértve éreztem magam, hogy hozzám mer érni… elhatároztam, hogy csak azért se élvezek el. A gondolatszabályozás lényegében egyszerű folyamat, én pedig megpróbáltam olyasmiken eltűnődni, amik a legkevésbé sem izgatnak fel.
- Sikertelenül – szúrtam közbe álmodozva.
- Sikertelenül – nyugtázta Sev félig lehunyt szemmel. – Föl-le húzogatta rajtam a kezét... föl-le... föl-le... szinte már kegyetlenül... mert látta rajtam, hogy eszemben sincs kimutatni, hogy élvezem. – Kinyújtotta a kezét, és még egyet húzott a vajsörös üvegből. - Viszont olyan merevedésem volt, mint a kastély – folytatta, és elgondolkodva körbe futtatta a nyelvét a szájában. – Lassan finishbe kéne érnem, nem?
- NEM! – válaszoltuk vagy négyen egyszerre. Sev felsóhajtott, és ismét beszélni kezdett. Egyre szaggatottabban vette a levegőt, és nem volt egyedül, bár esetében erős gyanúval éltem Fatime ficergésével kapcsolatban.
- Sóhajtoztam, és kértem, hogy hagyja abba – nézegette a szemközti falat. – Ebből végig nem engedtem. Talán… ez volt benne a legizgatóbb. Mikor tudod, hogy el akarnak élveztetni, és te nem akarod, de nem tehetsz ellene semmit.
- Mért nem akartad? – szúrta közbe izgatottan Tanja. Most először mélyen – nagyon mélyen – egyetértettem vele.
- Mert akkor ő győzött volna. Ez erkölcsi kérdés. Egyébként is, értett a bájitalokhoz! Az ondó pedig még személyesebb adalék lehet, mint a hajszál. Ha úgy dönt, hogy nem old ki, hanem szerelmi bájitalt főz nekem…
- Fúj – horkant fel Vanessa. – Hagyd abba.
-…akkor akár egy életre magához köthet – fejezte be pirosodó ajkakkal Sev. Szinte éreztem a vért zubogni a testében, és megremegtem kissé Luc ölében.
- És minden nap ez lenne a felosztás – kuncogott Bella. – Te kikötve, ő meg elvan.
Snape megrovóan legyintett. – Hát nem örültem volna neki – jelentette ki.
- Lassan, de biztosan egyre közelebb jutottál az orgazmushoz – siettem visszaterelni az elhagyott fonálhoz. – Mi történt azután?
- Találd ki – villantott fel egy rosszindulatú mosolyt Severus. – A te képességeiddel…
- Vannak sejtéseim – somolyogtam.
- Az utolsó pillanatban szájba vett, én pedig nem tudtam már mihez kezdeni. Egyébként is dühös voltam rá, úgyhogy a szájába élveztem. Nem tudom, megfelelő bosszú volt-e – tűnődött -, mert úgy tűnt, élvezi.
Halványan elmosolyodtam, és tökéletesen egy hullámhosszon voltam az ismeretlen fiúval.
- Mi a konklúzió? – ébredt fel Lucius. – Ez a vége?
- Sajnos nem – húzta el a száját Severus. – Utána visszaállította vízszintesbe az asztalt, rám mászott, és bizonyos kívánságokkal élt, amiket, mivel szabadulni akartam, előbb-utóbb kénytelen voltam teljesíteni.
- Mik voltak azok? – kérdeztem rosszat – vagy nagyon is jót – sejtve.
- Tulajdonképpen csak annyi, hogy néha lökjem fel a csípőmet. Rámült ugyanis, és az asztal lábamnál végződő részébe kapaszkodva szeretkezett velem. Ringatózott és hasonlók. Előtte persze kivárta a regenerációs szakaszomat, melynek időtartamára nem vonatkozik Sandra kérdése, úgyhogy nem kötelező megadnom.
- Tulajdonképpen végig megkötözve voltál? – kérdezte picit csalódottan Tanja.
- Szerencséjére – felelte Severus, és nagyon csúnyán nézett.
- Nem értem, mi bajod – jegyeztem meg csevegő hangon. – Elvégre jó volt, nem?
- Sandra, neked nincs érzéked a finomságokhoz – dorongolt le. – A tény, hogy nem akartam, levont az egész folyamat élvezeti értékéből.
- Vagy hozzátett – vetettem fel halványan mosolyogva.
Nem válaszolt; rosszkedvűen méregette a hátam mögötti falrészt.
- Akkor végeztél, nem? – folytattam a kínvallatást.
- Határozottan – mondta Sev. – És kíváncsi vagyok, ki lesz az a szerencsétlen, akit ezek után rámküldesz.
- Vanessa! – csattant a hangom. Kegyetlen módon felállítottam barátnőmet a mellettem lévő karfáról, és Sev felé intettem. – Alo mars!
- Ez meg mit jelentsen? – Van’ rosszat sejthetett, mert remegni kezdtek a lábai.
- Menjetek szobára – rendelkeztem sunyin. – Azt váltotok be mindebből, amit akartok, de negyed óra múlva gyertek vissza, és élménybeszámolót kérünk!
Vanessa nagyot fújt, a többiek meg elégedetten felnyögtek. Tudták, hogy – mivel még mindig érvényes a kör igazmondó bűbája – mikor a páros visszatér közénk, csak őszintén beszélhet – és nagy égés lenne azt jelenteni, hogy nem csináltak semmit.
Egyébként, ahogy Sevet ismerem, így is, úgy is fognak. Vanessa beavatása a nagybetűs életbe ezennel meg van oldva. Kegyetlen? Hm. Igaz. De pont ilyennek szeretem magam.

*




- Érdekes – tűnődött a hirtelen beállt csendben Lucius, mikor már kettővel kevesebben voltunk. – Nekünk is van egy ilyen asztalunk a kínzókamrában...
Bella sunyin elmosolyodott. – Hm... Hogy van apád mostanában?



VÉGE

 
Idézet

 "Nincs hetero karakter, csak ötlettelen slash-író."

by: Avednay

 

 
Idő? Nálunk az nincs.
 
Frissítések röviden

 

Slashfic

Már megtalálhatóak vagyunk iwiwen is

És itt a Slashfic Fórumunk!

 aranyvérű van itt

 

 

Véget ért a móka mára, lezárult a WS kihívás, amin szerintem egész szép sikerrel vettünk részt. Segítettünk nyerni a csapatnak, hiszen sok szép pontot kaptunk, tehát itt is köszi mindenkinek, aki szavazott. És hogy mit jelent ez? Végre a lapunkon üdvözölhetjük a Bloody Hell-t! Olvassátok, kritizáljatok, meg amit akartok!

Ismét sikerült elorozni egy remek kis Drarryt: Avina: Szerepcsere. Erre kattintva a menüt éritek el itt blondjobon, viszont itt szét kellett szedni. A Html változat viszont egybe van ^^

Újabb hülyeséggel örvendeztetlek meg benneteket. Ajándék Lucnak ne nézd a farkát ~ 12-es korhatár, bár lehet, hogy inkább 14... Na mindegy, döntsétek el. Elvileg humor novella, Lucközpontú, mint mindig ^^

Hű de nagyon friss vagyok, mi? Elkészült a régóta tervezett Ajánló rovat is, (jobb oldal, bejelntkezés alatt) remélem, töltjük fel folyamatosan. Ha minden igaz, lesz fic is, linkekkel, tehát érdemes belenézni. Az első fent:  Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe . Nem sok, és szerintem megéri elolvasni, még akkoris, ha én írtam :)

 
Pssz... Titok!
 
Susan Kreber írásai
 
Áááá!!!
 
Avednay írásai
 
Avine írásai
 
Christabel & Tania
 
That's what I call fun...^^
 
Yasmine versei
 
Zsofiy írásai
 
Más íróktól
 
Chatbox
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Civilek- avagy Harry nélkül is tudunk?
 
Lucius, a büszke apa
Gagyi. Tudom.
 
Linktár

Christabel és Tania oldala

SlashRPG oldala

Kígyófészek

IEPP (Imádjuk Együtt Perselus Pitont)

Titkos Kert

Bosie oldala

Johnny Depp fansite

Merengő 

Merifórum 

Angel8 oldala

 

Lumossolen

Mudblood oldala

Fuxy és Iris oldala

Fuxyék szerepjátéka

 
Titkok

 
Letöltések

It's ok to be gay - zene

 
Ne lopj egy Malfoytól!
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre