Ver�f�nyes naps�t�sre, meg egy becsap�d� p�rn�ra �bredtem, amit nekem dobtak, de Sirius kapta a nagyobb r�sz�t. Azt�n megint. �s megint. Kinyitottam nagy nehezen a szememet.
- Tapmancs, kelj m�r fel! – nyiv�kolt Potter.
Valahogy siker�lt r�f�kusz�lnom, cs�kos boxerben keltegette Siriust. Aranyos. Ferde gondolataim t�madtak, de a tegnapi ut�n k�nnyen elhessegettem �ket.
- Potter, hagyd m�r abba! H�tv�ge van! Tiszt�ra, mint Lily – reccsentem r� reggeli csodahangomon.
Kiesett a kez�b�l a p�rna.
- Joy? Te… itt? ���… khm… iz�…
- Aha, aha. �s aludni szeretn�k, de most m�r nem fog menni.
Sirius mocorogni kezdett m�g�ttem. Most d�bbentem r� igaz�n, hol is vagyok. Gyorsan ellen�riztem a ruh�imat, szerencs�re mindegyik rajtam volt. Az�rt jobb f�lni, mint megijedni.
- Ink�bb nem k�rdezem meg, hogy ker�lsz ide…
S�hajtva fel�ltem. A hajam szanasz�t �llhatott, de „Az aki sz�p, az reggel is sz�p!” alapon nem izgattam magam. Mondjuk az�rt, mert Potter v�lem�nye a legkev�sb� sem �rdekelt.
- ’reggelt, Remus! – k�sz�nt�ttem az �gy�n olvasgat� fi�t.
Feln�zett a k�nyvb�l. A szemei majd kig�vadtak meglepet�s�ben, gondolom, azt hitte, este elmentem. Tal�n mindk�t �rtelemben.
- Szia Joy! – ny�k�gte.
Pr�b�ltam kikecmeregni az �gyb�l, de majd sz�thasd a fejem. Tompa puffan�s. A hang ir�ny�ba kaptam a tekintetem. Potterr�l leesett a szem�veg, a p�rna k�s�ret�vel, amit valaki nekidobott. K�t kar �tkarolta a derekamat, �s visszah�zott.
- Nem sz�k�nk – jelentette ki Sirius.

Visszakucorodtam az �l�be, elv�gre ilyenkor norm�l esetben m�g az igazak �lm�t aludn�nk. Vagy nagyon �r�lt nekem, vagy csup�n reggel volt. Lehet, hogy mindkett�. A lehelete cir�gatta a tark�mat. Micsoda idill! A keze a hasamr�l feljebb indult, de �n visszatoltam. �gyh�t csak mag�hoz szor�tott, mint egy �ri�s pl�ssmacit.
- Sz�val ti… - kezdett bele Potter.
- Pofa be! – k�nonoztunk.
- Roxmortsba sem j�tt�k? – k�rdezte Remus.
A szemem m�r csukva volt. H�t �gy n�z�nk ki?!
- Fel se tudok menni a ruh�im�rt. Maya biztosan nem �r�lne nekem.
- A ruh�id�rt?
Sirius a v�llg�dr�mbe nevetett. F�radtan fels�hajtottam.
- Mondhatok olyat, amit�l elhiszitek, hogy nem csaptunk hatalmas orgi�t az este?
- Nem – v�gta r� Potter r�gt�n.
- Akkor nem is t�r�m magam.
Belesimultam Sirius karjaiba, �s szuny�lni k�sz�ltem. Term�szetesen nem hagytak, pedig a fejf�j�somnak nem �rtott volna.
- Menj�nk le Roxmortsba. Akarok mutatni valamit – s�gta Sirius.
- �s megmondan�d, hogy �sszam meg Eric Woods puc�r l�tv�ny�t? Nem �n akarom �ket kelteni, ha nem musz�j.
- Nem tetszik? Kaphatsz m�st…
Ez egy f�lre�rthetetlen c�lz�s volt.
- Igen, �rzem – r�h�gtem fel.
- �n ruh�ra gondoltam – reag�lt �rtatlan hangon, de lelki szemeim el�tt l�ttam a vigyorg� arc�t.
Hideg spriccelt r�m. Deja vue. Potter t�nyleg hasonl�t Lilyre.
- Potter, ez nem j� vicc!
- Kelj fel, Joy!
Az egyik kezemre t�maszkodtam, pislogtam p�rat. Az �gy v�g�ben megpillantottam Lily d�h�s fej�t.
- Mit keresel te a szob�jukban? – vontam fel a szem�ld�k�met.
- Ezt te k�rdezed, mikor Black �gy�ban henteregsz?!
Sirius is felt�maszkodott, a haja k�cosan �ssze-vissza �llt. Hatalmas k�sztet�st �reztem r�, hogy belet�rjak.
- Evans… milyen j� reggeli �breszt�!
- Aprop�, Lily. Nem volt gond este? – v�ltottam t�m�t.
- Ne tereld a sz�t! – elpirult – R�nyitottam May�ra… nem taglaln�m. Potter, hajland� lenn�l fel�lt�zni?!
- Ugyan, Evans. Nem b�jsz ide mell�m? – �rdekl�d�tt, mivel k�zben visszafek�dt.
Sirius v�ll�nak d�ltem, ugyanis iszonyatosan hasogatott a fejem. Ut�lok m�snapos lenni.
- �lmaidban!
- Olyankor szokt�l.
Elmosolyodtam rajtuk. Sirius visszahanyatlott, engem is mag�val r�ntva. A bar�tn�m d�h�ben jelent�s mennyis�g� vizet fr�ccsentett r�m, majd kiviharzott. Magamra r�ntottam a takar�t, legal�bb a t�bbiek ne l�ssanak.
- Mi�rt feh�rek a Roxfort ingei? – tettem fel a k�lt�i k�rd�st.
- Csak nem? – g�nyol�dott Sirius.

Felr�h�gt�nk. Remus �s Potter biztos nem �rtette, Pettigrew meg m�g nagyokat horkolt.
- K�ne egy ing – t�j�koztattam Siriust.
Kim�szott az �gyb�l. Laposakat pillogva �ltem az �gyban, a takar�t magam el� fogtam. Sirius visszat�rt, egy f�rfiinggel a kez�ben.
- J�l fogok mutatni – vigyorodtam el.
- Ha ezt felveszed, a j� Isten se fogja elhinni, hogy nem csin�ltunk semmit – kacsintott.
- A semmit az�rt nem �ppen helyt�ll�.
Elvettem a ruhanem�t. Elfordultam a csapatt�l, nem most fogom elkezdeni a sztript�zkurzust. A takar� alatt sz�pen �tvedlettem.
- Nem �ri! – biggyesztette le az ajk�t Sirius.
�n is felkeltem az �gyb�l. Kicsit l�gott rajtam a fels�, de kellemes Sirius-illata volt, m�lyet szippantottam bel�le. Ez �gy nagyon nem lesz j�. De t�nyleg.
- Ir�ny Roxmorts? – k�rdeztem.
Idedobott egy pulcsit is.
- Ha gondolod…
Beleb�jtam a pul�verbe, Sirius k�zben �t�lt�z�tt. M�g azt a pillanatot elkaptam, amikor meztelen fels�testtel hadakozott az inggel. Valaki mentsen ki! Remusszal �sszetal�lkozott a pillant�sunk, mosolygott. Ha j�l sejtem, rajtam.
- Megkeresem Lilyt – akartam elmenek�lni.
Sirius odal�pett hozz�m, �s se sz�, se besz�d lesm�rolt. Pedig m�g nem is mostam fogat…
- Vagy tal�n elhalasztom – v�ltoztattam az �ll�spontomon leveg�h�z jut�skor. – Melyik a te fogkef�d?
A f�rd�be indultam, Potter�vel csak nem mosok.
- K�k – v�laszolt t�m�ren Sirius.
Hallottam a hangj�n, hogy f�lig �r a sz�ja.

T�z perc m�lva mindketten fogmosottan, mindketten Sirius ruh�iban, �s mindketten fejf�j�ssal l�pt�nk ki a szabadba. A gondnok nem tal�lt kivetnival�t az enged�ly�nkben, pedig nagyon akart. Ha tudta volna, hogy any�m id�n nem engedett le!
- Lily nem fog sz�ba �llni velem – k�ptem ki a hajamat, amit a sz�mba f�jt a sz�l.
- Az�rt, mert felk�ldted este, vagy mert velem tal�lt az �gyban? Rem�lem, az el�bbi, mert az ut�bbi el� fog m�g fordulni…
- Kicsit sok az �nbizalmad, nem gondolod? – csipkel�dtem. – De Potter �s Remus arc�t soha nem fogom elfelejteni.
Sirius elvigyorodott.
- Nincs mire annak lennem?
- Att�l f�gg.
Egy csapat negyed�ves l�ny, s�t�t pillant�sokat vetve r�m elvonult mellett�nk. Cs�v�ltam a fejemet.
- Meg fognak lincselni – �br�ndoztam.
- Azt megn�zn�m!
- Az ilyenekt�l nem f�lek. Csak a bar�taimt�l –s�hajtottam fel.
- Azt ne mondd, hogy mindegyik ut�l engem – d�bbent le Sirius.
- A fele ut�l, a fele im�d – mosolyodtam el.
K�zelebb h�zott mag�hoz.
- Majd hozz�szoknak a jelenl�temhez.
Felvontam a szem�ld�k�met. Csak �n �rtettem f�lre, vagy �gy is sz�nta?
- Gyorsan megjavult a karod, Ecker – g�nyol�dott valaki.
Mivel a kezem nagyj�b�l Sirius farzseb�ben kalandozott, majdnem elpirultam. De csak majdnem. Helyette ink�bb el�r�ntottam a p�lc�mat.
- �r�m t�ged l�tni, Pipogyi – �r�mk�d�tt Sirius szint�n kivont p�lc�val.
- Meguntad Malfoy sebeinek nyalogat�s�t? – �dv�z�ltem kedvesen.
Bellatrix Black t�nt fel Piton mellett, jobbj�n a kis Regulusszal. Sirius sz�ja megr�ndult, de m�st nem reag�lt.
- Sirius ruh�ja jobban �ll rajtad, mint a kviddicstal�r – k�sz�nt�tt az �csike.
- Nem b�rom az �cs�det – jelentetem ki.
- M�r ketten vagyunk – v�laszolt Sirius.
- Pedig j� fi�. M�gis a b�tyja �rv�nyes�l jobban – lapogatta meg Regike h�t�t Bella.
- Szeretn�l Malfoy mell� ker�lni, kedves unokan�v�rk�m? – �rdekl�d�tt az id�sebbik Black fi�.
- Stupor! – �tkoztam figyelmeztet�s n�lk�l.
A l�ny nem reag�lt el�g gyorsan.
- Levicorpus!
Sirius ide- oda lengette a ny�vog� Pitont a leveg�ben. A rutin…
- Capitulatus!
Regulus j�t�kony hat�s�nak k�sz�nhet�en a p�lc�m kirep�lt a kezemb�l.
- Stupor!
T�mad�m Bellatrixon landolt.
- J�l vagy, Joy? – k�rdezte k�rusban vagy h�sz emberke.
- Ez a h�rn�v kezd ideges�teni – cs�v�ltam a fejem.
Nem t�r�dve az �sszever�d�tt k�z�ns�ggel tovaballagtam a p�lc�m ir�ny�ba.
- Invito p�lca!

Kedves, tizenk�th�velykes gy�ny�r�s�gem Sirius kiny�jtott kez�ben v�gezte. Olyan „miafranc�rtvoltezmostj�” pillant�st vetettem r�. �rdekes, a mardek�rosok egy perc alatt lerontj�k az ember kedv�t. Ny�ltam a p�lc�m�rt, de Sirius vigyorogva a h�ts�zseb�be s�llyesztette. Elindultam fel�, hogy ebben a szent percben hal�lra verjem, vagy hozz�b�jva elvegyem a p�lc�t. M�g nem v�lasztottam, nem is akadt r� lehet�s�gem. Ugyanis nem figyeltem az id�k�zben lezuhant Pipogyuszra, �s eltaknyoltam benne. K�nomban felvihogtam, le sem m�sztam Zs�roshajr�l, aki viszont igyekezett lel�kd�sni. Saj�t magam meglepet�s�re is, nem k�nny�tettem meg dolg�t. �tvetettem a l�bamat a t�rzs�n, lovagl� �l�sben �ltem a hanyatt fekv� fi�n, aki eszeveszetten menek�lni akart. Biztos a m�snaposs�g hat�sa.
- Rossz ilyen k�zel lenni egy griffend�leshez, mi? – sziszegem az arc�ba.
Nem v�laszolt, csak gyilkol�szott a fekete szemeivel.
- Hoppl�! Perselus Pipogyusz Pitont k�nnyed�n k�t v�llra fektet egy l�ny. Ez m�g neked is �g�.
Felemelkedett. Kicsit megh�kkentem, azt hittem, meg akar cs�kolni. Pfuj.
- Black szagod van – jelentette ki g�nyosan mosolyogva.
�n is elmosolyodtam. F�lre t�rtem a zs�rban tocsog� fekete haj�t, hogy a f�l�be suttoghassak.
- Ilyen k�zelr�l ismered?
- K�zel sem olyan alaposan �s m�lyrehat�an, mint ahogy � t�ged, meg a t�bbi lib�t.
Elh�z�dtam a f�lkagyl�j�t�l, v�gigsim�tottam az arc�n. Azt�n bik�b�l bemostam neki egyet, a feje a f�ld�n koppant.
- Barom.
Felkeltem r�la, a v�rt a fekete tal�rj�ba t�r�ltem.
- Ut�lom a mardek�rosokat – fintorodtam el.
A griffend�les t�bor n�m�n bambult r�m. Biztosan nem hallottak semmit, ergo a k�vetkez� pletyka az lesz, hogy Pitonnal szombatonk�nt elfoglaljuk az egyik �res termet. Sz�p az �let!
- Ez most… - kezdte Sirius.
- H�t persze. Felt�tlen�l. Mindig is odavoltam Piton�rt! – �lcel�dtem.
Kikaptam a kez�b�l a p�lc�j�t, �s Pitonra szegeztem.
- Stupor!
Nos, tiszt�zzuk: NEM az �N p�lc�m volt, teh�t nem lehetett elv�rni t�k�letes var�zslatot. Miut�n Piton gyan�san semmisnek t�nt, p�r di�k elrohant Pomfy�rt. �n meg �ktelen r�h�g�sbe kezdtem, ez a nap is j�l kezd�dik. Siriusnak �gy kellett elr�ncig�lnia onnan, nehogy itt legy�nk, mikor Pomfi n�ni megj�n.

- Bocs, ez volt k�zn�l – adtam Sirius kez�be a p�lc�j�t.
- A tied nem volt el�gg�? – vetette be a s�rmos mosoly�t.
V�lasz n�lk�l kikaptam a zseb�b�l a p�lc�t, �s rohanni kezdtem Roxmorts fel�. Tudtam, hogy ut�nam fog j�nni, nem sok�ra be is �rt, elkapta a derekamat. Viszont t�l nagy lend�lettel, teh�t ett�l a l�kett�l �sszegabalyodva k�t�tt�nk ki a f�ld�n, Roxmorts elej�n. Szab�lyosan vihogtam, Sirius nem kev�sb� volt j�kedv�ben.
- M�szol le r�la, Black! – k�sz�nt�tt minket egy ismer�s hang.