3

A d�lel�tt igen �rdekesen telt. Harry kik�nyszer�tett el�ad�st tartott az �let�r�l, munk�ss�g�r�l �s a h�bor� esem�nyeir�l. A kis Snape A Bennfentes Bar�tn�je-szemekkel, �mulva figyelte, �s n�ha j�l l�that�an megborzongott. Harry �gy �rezte, r�g t�r�dtek vele ennyit egyhuzamban, kih�zta mag�t �s tov�bb mes�lt. Mikor menyasszony�hoz �rt, meg�llt; t�n�dve felpillantott a fi�ra, �s megpr�b�lta kivenni, mi j�rhat most a fej�ben.

- Egy n�? – fintorgott Severus. – Ne m�r.

- Ennyi volt a te tartalmas megjegyz�sed? – h�zta el a sz�j�t a f�rfi.

- M�gis mit mondjak? Ha azt mondom, a n�k �rthetetlenek, hiszt�rikusak �s feleslegesek, megs�rt�dsz �s h�tba �tkozol.

- M�rt pont h�tba? – r�ncolta a homlok�t a m�sik.

- Mert �gy jobban szereted… - Severus vigyorogva k�zelebb h�z�dott hozz� fekt�ben, m�g Harry, aki csak �ld�g�lt, gyanakodva arr�bb h�z�dott.

- M�r megint kezded? Igaz is, m�rt nem keresel magadnak egy rendes l�nyt a suliban?

Snape feln�zett r�, cs�fond�ros, s�t alattomos tekintettel m�regetve �t. - Fenti okokb�l kifoly�lag… - mondta v�g�l szemreh�ny�an.

- Na meg mert meleg vagy – konstat�lta egykedv�en Harry.

- Nem vagyok! – A fi� eg�szen felh�borodott, olyannyira, hogy teljesen elh�z�dott t�le. – Mib�l gondoltad?!

Egyszerre nevettek fel; Harry belet�rt a m�sik fekete hajzuhatag�ba, �s sz�rakozottan tekergette a k�sza tincseket. – Ne csin�ld – mordult fel �lmatagon Severus. – Zs�ros lesz.

- H� de k�nyes valaki – vigyorodott el Harry, �s csak az�rt is j�l felborzolta a k�ly�k haj�t.

- Nem, csak hajlamos r� – jav�totta ki Sev szigor�an. – K�t-h�rom napig b�rja. Akkor �jra mosom.

- �s tegnap h�nyadik napja volt? – �rdekl�d�tt Harry, �s tov�bb folytatta a kutat�st.

- Az els� – hangzott a szemreh�ny� v�lasz. – �gyhogy el a kezekkel, holnaput�nig ki kell b�rnom.

- Micsoda rendszeress�g – nevetett a f�rfi, �s elh�zta a kez�t.

- Nem, csak… Van egy l�ny… - Sev lehunyta a szem�t, majd rosszkedv�en feln�zett �jra. – A fene bel�.

- De h�t �n azt hittem… - Harry hagyta, hogy k�z�j�k telepedjen a cs�nd, �s zavarodottan figyelte a m�sik ajakbiggyeszt�s�t.

- Szeg�ny Potter. – Severus fel�lt, �s felemelte kezeit, jelezve, hogy � nem tehet r�la. – Csak sz�ks�gem volt egy kis �lel�sre. Tin�dzser vagyok, eml�kszel? Szeretethi�ny, miegym�s…

- Szexhi�ny – jelentette ki mogorv�n Harry, �s az ablakhoz s�t�lt. – Becsapt�l.

- Ok�, ok�… Mit akarsz hallani? Azt hiszem, bi vagyok. Most �r�lsz? Fogalmam sincs! M�s dolgom volt mostans�g, nem ilyesmiken t�n�dni…

- De h�t nem j�rsz be �r�kra! Mi m�s dolgod lehetne m�g?

Severus zavartan elhallgatott.

- �. Most legyen nagy a sz�d – mordult fel Harry. – Sz�val?

A m�sik m�g mindig nem felelt; l�that�an publikus v�lasz ut�n kutatott.

- Cigarett�zol – pir�tott r� szigor�an a f�rfi. – Band�zol, mi? Isztok is?

Snape feln�zett, �s a sz�ja sz�l�ben egy pillanatra mintha halv�ny mosoly t�nt volna fel. Ennek ellentmondott a hangnem, amelyben megsz�lalt. – Mi k�z�d hozz�?! Azt csin�lok, amit akarok!

- Ezt mintha m�r p�rszor hallottam volna t�led.

- Mert �gy igaz.

- Hov� j�rtok?

- A H�rom S�rk�nyba. Meg a Sz�rnyas Vadkanba. �s… �s a P�r L�p�sbe.

- Te bord�lyh�zba j�rsz?! – d�bbent meg Harry.

- L�tszik, hogy nem volt�l m�g n�luk. Van ott minden. Fi�k, l�nyok, f�rfiak, n�k, kokt�l, m�zbor, kanap�, f�st�l�k, hangulatvil�g�t�s, kisebbfajta kviddicsp�lya, l�gbowling… - sorolta lelkesen Snape.

- El�g!

-…�llatkeresked�s, b�r nem tudom, minek… �s igazi barokk st�lus� b�rpult, meg kell�kk�lcs�nz�…

- Snape!

-…ja �s egy gyorstalpal� h�zass�gk�t�. J� vicc, nem?

- Nem t�nik valami k�ser helynek – sz�rte le a tanuls�got Harry.

- Nem is az�rt j�runk oda – vigyorodott el Sev. – Elj�ssz velem a h�tv�g�n?

- Nem!

- J�v� h�ten? �nnepelj�k meg a vizsg�imat!

- Nem!! Az isten�rt, ez egy rohadt nyilv�nosh�z!

- De bazi j� k�r�t�ssel!

- Ink�bb ker�t�ssel. Neked k�v�l t�gasabb.

- Hidd el, ott benn is minden t�gas m�r, semmi sz�ket nem tal�lsz…

- Sev!

- De �rtik a dolgukat.

- Ugye ezt direkt csin�lod? Direkt?

- H�t… eleinte nem, most m�r igen. – Snape m�g sz�lesebben vigyorgott, Harrynek meg elment a kedve mindent�l.

- Na j�. Menj vissza az iskol�ba. Nem… nem akarlak l�tni egy ideig.

- Sejtettem: olyan vagy, mint a t�bbi – suttogta elkomorodva Snape. �sszekapkodta f�ldre h�nyt csizm�it, �s elindult az ajt� fel�. – Majd a folyos�n felveszem – sz�lt vissza g�nyosan. – Nem akarlak tov�bb zavarni. – Becsapta az ajt�t; kis motoszk�l�s k�vetkezett a folyos� padl�j�n.

- D�lut�n elmegyek! – ki�ltott ut�na Harry. A neszez�s megsz�nt, �s kisv�rtatva egy durc�s kamasz k�mlelt be a szob�ba. – Hov�? – k�rdezte gyanakodva.

- Nem tudom – felelte Harry. – Panzi�r�l panzi�ra j�rok. Mostan�ban el�g nagy ehhez Roxmorts…

- A S�rk�nyba menj – javasolta halkan Severus. – Ott j�l f�znek.

Azzal kifordult az ajt�n, de m�g visszasz�lt: - Ott tal�lkozunk.

�

Eb�d ut�n Harry t�prengve figyelte az ablak�b�l l�that� utcar�szt. ,,El fog j�nni”, gondolta. ,,El fog j�nni, de minek? Semmi � nekem, �s semmi vagyok neki.”

M�g egyszer v�gigfuttatta mag�ban az alaphelyzetet; Snape fia �s �. � �s Snape fia.

Na neeem.

A fi�nak mennie kell.

N�vekv� szorong�ssal k�mlelte a panzi� bej�rat�t.

�

Severus somolyogva r�tta a roxmortsi sik�torokat. �pp ,,band�z�s”-r�l j�tt, �s megfelel�en j� hangulatban volt ahhoz, hogy ism�telten becserk�ssze Pottert. Gy�l�lte; gy�l�lte minden porcik�j�t. Ezzel ellent�tben a H�rom S�rk�ny fel� igyekezett, �s mag�ban szent�l megfogadta, hogy megpr�b�lja a lehet� legt�bbet kihozni ebb�l az �tkozott viszonyb�l. A Potter n�v az�rt m�giscsak Potter, �s neki volt mit t�rlesztenie ennek a fajnak. Gonosz mosoly tolult ajk�ra, �s teljes er�b�l elr�gta az els� �tj�ba ker�l� k�darabot. Sz�nlelni kell csak, sz�nlelni. Ez most a bossz� kulcsa.

�

M�r t�bb h�napja �sszej�rogattak, �s Harry m�g mindig nem sejtett semmit. M�r nem �rezte sz�ks�g�t a heti egy sz�ll�sv�lt�snak; Sevie ellenben m�g mindig nem volt hajland� leszokni a ,,band�z�s”-r�l. Mi t�bb; ezek id�pontjait �ltal�ban napokkal el�re bejelentette bar�tj�nak, �s mikor a f�rfi csod�lkozva megk�rdezte, honnan tudja ilyen biztosan, hogy minden ismer�s�nek j� az id�pont, � csak hamisk�san mosolygott. ,,Egyszer�en csak �rzem”, mondta olyankor.

Egy�bir�nt csak ,,bar�tok” maradtak. Harry nem volt hajland� m�g egyszer elk�vetni azt a hib�t, hogy enged Severus kezd�d� fesletts�g�nek; inni sem mert a jelenl�t�ben. �gy d�nt�tt, eleget tesz a lelkiismeret�nek, �s mindenf�le buj�lkod�s helyett ink�bb megpr�b�lja  ,,j� �tra” t�r�teni a fi�t, �gy h�t azt az alkoholg�z�s, eml�kevesztett �jszak�t nem k�vette t�bb.

Id�nk�nt t�tov�n viszonozta a fi� egy-egy sz�rakozott simogat�s�t, de azt�n gyorsan visszakapta a kez�t. T�bbsz�r elt�n�d�tt rajta, vajon j� �tlet volt-e elmondani neki Ginny hal�l�t �s az ut�na k�vetkez� szexu�lis tort�r�t. Megrontja-e ezzel a lelkivil�g�t? Hiszen k�zismert volt, hogy a Snape-ek �rzelemvil�g�t k�nny� a rosszba ford�tani. Nem akarta elk�vetni saj�t apja hib�j�t; vigy�zott a k�ly�kre, mindig kivette a cigarett�t a sz�j�b�l, �s pr�b�lta lebesz�lni a P�r L�p�s l�togat�s�r�l is.

A fi� RAVASZ-ai val�ban el�g j�l siker�ltek; Harry m�r csak ez�rt sem �rtette, mi�rt nem tanul tov�bb. ,,Majd ha lesz r� p�nzem”, volt az �r�k�s v�lasz, �s mikor a f�rfi felaj�nlotta, hogy kifizeti a tand�jat, Severus sajn�lkozva leintette: ,,Bar�tok vagyunk, nem szeret�k, nem eml�kszel? M�g az italomat sem fizetheted ki.”

Severus teh�t gy�jt�tt. Hogy pontosan hogyan, arr�l Harrynek fogalma sem volt; nem j�rt munk�ba, de valahogy m�gis volt p�nze az id�nk�nti band�z�sokra �s egy-egy csomag cigarett�ra. ,,�r�ks�g”, mondta sz�kszav�an, valah�nyszor bar�tja sz�v� tette ezt az �rdekes t�ny�ll�st, s a k�rd�sre, hogy akkor m�rt nem megy ebb�l tanulni, mogorv�n azt felelte: ,,Arra nem lenne el�g.”

Mint kider�lt, besz�lget�partnernek nem olyan lelkes, mint szeret�nek; egyfolyt�ban azt akarta, hogy Harry mes�ljen mag�r�l, s � alig-alig sz�lalt meg. A f�rfi nem b�nta; �gy gondolta, ez egyfajta gyermekes szok�sa, s visszah�z�d� jellem�b�l ad�dik. A kis Snape ragaszkodni l�tszott hozz�, �s ez a l�nyeg. Kapcsolatuk mindkettej�kre j� hat�ssal volt; Sev m�r a cigarett�r�l is kezdett letenni Harry kedv��rt.

Hossz�-hossz� id�t t�lt�ttek Roxmortsban, s mindek�zben Harry fokozatosan elbarik�dozta mag�t; nagyon let�rte a gondolat, hogy bar�tai m�g csak nem is keresik, hisz mibe telik k�ldeni egy baglyot? Nem olvasott �js�got, letett mugli szok�sair�l is, �s nem utazgatott csak az�rt Londonba, hogy be�lj�n egy-egy mozifilmre, vagy otthon�ban benyomja a t�v�t. S�t egy�ltal�n nem is l�togatott haza lak�s�ba.

Snape a seg�ts�g�re volt mag�nyos napjaiban; s�t�kra invit�lta vagy b�relt szob�j�ba ment fel hozz�. Sokat besz�lgettek, �s a f�rfi �gy �rezte, kezd m�g�l�tni a fi� sz�kszav�s�g�nak. Olykor � is megpr�b�lta kifaggatni a m�sikat; de mindig csak az �sr�gi Griffend�l-Mardek�r ellent�tek j�ttek el�, s egy-egy ismer�s tan�r k�tes nevel�si m�dszerei. Sevie m�g mindig nem ismerte �gy a k�r�l�tte l�v� vil�got, mint �, s tapasztalatok h�j�n nemigen tudott m�sr�l �rtekezni. Legal�bbis eleinte �gy t�nt…

- Mi�rt nem olvasol �js�got? – k�rdezte Sev egyik d�lut�n, mikor egy k�v�h�z bels� term�ben �ltek, t�k�letes mag�nyban. � maga egy friss Reggeli Pr�f�t�t rendelt a k�v�ja mell�.

- J� nekem �gy – vont v�llat Harry. – Hisz a h�bor�nak m�r v�ge; mi a fen�r�l olvashatn�k? Csak a pletykarovatok maradtak; arra meg nem vagyok k�v�ncsi, mit hoztak ki m�r megint a mag�n�letemb�l.

Sevie somolyogva legyintett, �s visszat�rt az �js�gj�hoz. - �gy b�jod, mintha valami �rdekeset �rna – jegyezte meg g�nyosan Harry. – Ki ment f�rjhez kihez?

- Cornelia Patil v�lt el att�l a zagyvanev� koreait�l – felelte vigyorogva Severus, �s lapozott egyet.

- Minek olvasod azt a szemetet?

- Nem lehet tudni, Harryk�m. Nem lehet tudni… Vannak m�g j� h�rek a vil�gon.

�

T�bb mint egy �v telt el �gy, pr�f�tai mag�nyban. Sev azzal vigasztalta Harryt, hogy majd megl�tja, egyszer csak bek�sz�nt egy jobb korszak. A f�rfi od�ig jutott, hogy m�r nem volt k�pes egyed�l kimenni az utc�ra; irt�zott a t�megt�l. Severus el�re figyelmeztette, hogy az �js�g�r�k megint r�sz�lltak, �gy a dolog nem is tan�csos. Teh�t Harry mindig t�relmesen megv�rta, m�g bar�tja �rte j�n, �s egy�tt s�t�ltak a M�zeum k�r�ton �s a Foltozott �st k�rny�k�n.

Egyik nap azonban meglep� l�tv�ny ker�lt Harry szemei el�: ahogy a k�nyvt�r fel� s�t�ltak (Severus nem nagyon akart arra menni, de � megfenyegette, hogy befizeti a tand�j�t, ha nem kultur�l�dik egy kicsit), a fens�ges �p�let hely�n csak egy halom roncsot tal�ltak. ,,�jj��p�t�s”, jegyezte meg siet�sen Snape, �s elkapta Harry karj�t. ,,Nem akartam, hogy l�sd. Miniszt�riumi baki.” Azzal tov�bbh�zta a meglepett f�rfit, aki v�g�l megel�gedett Floran Fortescue fagyiz�j�val.

A napokban jelentkez� rossz el��rzet nem hagyta nyugodni Harryt; b�r Severus f�lt�kenyen �rizte minden l�p�s�t, s l�that�an nem tudta feldolgozni, hogy a f�rfi nem akar viszonyt kezdeni vele – � id�nk�nt kisz�k�tt, �s megh�kkenve konstat�lta a roxmortsi utc�k egyre er�teljesebb eln�ptelened�s�t. Egyik �jjel mintha egy sikolyt is hallott volna, de mire befordult abba a sik�torba, m�r elhallgattak a hangok, �s nem tal�lt ott senkit.

Gyanakodni kezdett. ,,Mi a fene ez?!” Meg�rdekl�dte a dolgot k�z�gyi fel�gyel�j�t�l, Sevie-t�l, de � csak annyit mondott, �ltal�nos sztr�jk van, mi�ta a k�nyvt�rat lebontott�k.

Magyar�zatai egyre sek�lyesebbek lettek, s Harry r�j�tt, hogy a fi� meg akarja k�m�lni valamit�l. Hatalmas titok lapult a h�tt�rben, �s � nem tudta megfejteni egyed�l. De hi�ba pr�b�lta r�venni Snape-et, hogy valljon be neki mindent, a kamasz csak v�llat vont, �s elint�zte a dolgot egy ,,Ugyan m�r! Nem hiszel nekem?”-mel, majd a j�v�ben tervezett n�vv�ltoztat�s�ra terelte a sz�t.

-Nekem tetszik a H�rom S�rk�ny – jegyezte meg egyik nap vigyorogva. – Dragon, hm… Meg kell vari�lni egy kicsit, azt�n m�r csak egy j� keresztn�v k�ne…

Harry csak f�l f�llel hallgatta a napi rendszeress�ggel el�fordul� b�rokr�ciagyilkos tervezget�st. – A Draco keresztn�v – sz�rta oda, �s folytatta az olvasgat�st.

- Mi? – lep�d�tt meg Severus.

- A Draco keresztn�v, nem vezet�k-. Van p�r kellemetlen eml�kem ezzel kapcsolatban…

- �n Dragonr�l besz�ltem, nem Drac�r�l! B�r… - Snape szemei felcsillantak. – Ez tetszik. Honnan szedted?

- Ne rem�nykedj, m�r le van stoppolva. Igaz, a haszn�l�ja m�r nem �l, de akkor is… Nem venn�m a lelkemre, ha az � nev�n k�ne sz�l�tanom t�ged.

- Kir�l van sz�?

-Istenem, n�ha elfelejtem, milyen szerencs�s vagy – s�hajtott Harry. – Nem ismered azt a gener�ci�t, �s Draco meghalt, miel�tt tal�lkozhatt�l volna vele.

- Mikor halt meg? – kardoskodott Snape.

- Hm… �gy h�t �ve. Mi�rt �rdekel ez t�ged?

- Engem minden �rdekel – jelentette ki fontoskodva az � Sevie-je. – Miben?

- H�bor�, dr�ga, h�bor� – mondta Harry unottan. – Na vajon?...

- Agyh�rtyagyullad�sban – vigyorgott Sev.

- Megint zseni�lis vagy – sz�rte le a k�vetkeztet�st a f�rfi, �s visszafordult olvasnival�j�hoz. M�r nem l�tta, mikor Sevie ragyog� arccal el�h�zott egy k�nyvecsk�t, �s �jabb bejegyz�st kapart bele.