2

M�snap reggel Harry moccanni sem b�rt ember�letekre t�r� fejf�j�s�t�l, �s, mint kider�lt, a mozg�sban az a cs�p�j�n �tvetett feh�r l�b is korl�tozta, amir�l r�vid k�ba tapogat�dz�s ut�n meg�llap�totta, hogy van folytat�sa is.

Gyorsan elengedte, amit tal�lt, �s k�v� dermedve fek�dt tov�bb, hirtelen feltolul�, kellemetlen gondolatokkal. Nem eml�kezett semmire; viszont egy�rtelm� volt a helyzet, �s Harry elsz�gyellte mag�t. Od�ig vetemedett, hogy fiatal fi�kkal b�jik �gyba?

Nem tagadta, Ginny hal�la t�l nagy sokk volt ahhoz, hogy rendesen kiheverje. Ut�nan�zett n�h�ny k�nyvben, �s v�g�l Hermion�t�l is tan�csot k�rt, �s val�ban, k�l�n�sen f�jdalmas trag�dia ut�n fell�phet hirtelen homoszexualit�s. Nem �rdekelte. J� ideig nem k�v�nta �jrakezdeni, senkivel; m�rt is �rdekelte volna egy olyan apr�s�g, mint a szexualit�s�nak elferd�l�se, ha k�zben Voldemorttal csat�ztak, �s a legkisebb rem�ny sem volt r�, hogy egyik�k is t�l�li?

A Hollowi Csata ut�n persze m�s volt a helyzet; de akkor meg j�tt az �rul� probl�m�ja, Snape-�, meg akarta keresni �s meg�lni, miel�tt t�ls�gosan j�l bef�szkeli mag�t valami biztons�gos helyre.

Snape. Igen, � az oka mindennek! Minek csin�lt m�g gyereket is, h�t nem volt el�g a gyilkoss�g?!

Persze, Dumbledore-t m�r j�val ennek a k�ly�knek a sz�let�se ut�n gyilkolta meg. De tudhatta volna el�re, hogy ennyi gazs�g nem fog megf�rni a sz�ml�j�n, �s hogy a fi�t nem lesz, aki felnevelje majd.

�vatosan oldalra pillantott. Megpr�b�lta felm�rni a k�rokat.

Semmi k�t�l, se k�k-z�ld foltok. Nem er�szak volt, s�hajtott fel mag�ban. Pillant�sa az egyetlen �letben l�v� Snape b�k�s arc�ra v�ndorolt – gyermeki l�lek rendben? Ahh, volt ennek valaha is…?

V�g�l nagy kelletlen�l v�gigm�rte a fi� eg�sz test�t – nem volt meztelen, egy megkopott, tart�s�t vesztett piszkosfeh�r boxer volt rajta, j�val b�vebb, mint a k�ly�k sov�ny cs�p�je. Severus k�jesen elny�lt az �gyon, �gyhogy a ruhadarab f�lig-meddig m�r leh�z�dott eredeti rendeltet�si hely�r�l; Harry s�v�rogva figyelte kecses �v� fenek�t. ,,Val�sz�n�leg a legjobb dolog, amit az apj�t�l �r�k�lt”, jutott esz�be n�h�ny r�gi k�psor tan�r�r�l, �s gondolatban felpofozta mag�t.

Megpr�b�lt hangtalanul megl�pni, de – �, f�jdalom! – kicsi Sev hang�rz�kel�sben is apj�ra �t�tt. – Szia – motyogta �lmatagon, �s rajta �tvetett l�b�val m�g er�sebben mag�hoz szor�totta a meglepett f�rfit.

- Ezek szerinte neked j� volt – suttogta Harry megillet�dve, �s tett m�g egy k�s�rletet az �szrev�tlen szublim�l�sra.

- Aha – duruzsolta Severus, �s a neki h�ttal fekv� nyak�ba temette az arc�t.

Harry fels�hajtott. – Ez k�zt�nk marad, ugye?

- Nem, dehogy, rohanok az iskol�ba, �s ugrabugr�lva jelentem, hogy lefek�dtem Harry Potterrel! – morogta gunyorosan a fi�, mire Harry rosszkedv�en konstat�lta mag�ban, hogy st�lusra is volt kire �tnie.

- Na, ne rohanj annyira – �s�totta Severus, mikor a m�sik mocorogni kezdett. – Annyi mes�lnival�d van m�g.

- Sz� sem lehet r�la! �gy is �pp eleget �sszebesz�lhettem. Mi a fen�vel �lltattalak tegnap este? F�j a fejem.

- Nem is besz�lt�l olyan sokat.

- Nem baj, akkor is te j�ssz.

- Mit mondjak?

- Mes�lj magadr�l – �s�totta Harry, �s lehunyta a szem�t.

- L�tom, t�relmetlen�l v�rod – suttogta a nyak�ba dacosan Severus, mire neki fel�llt a h�t�n a sz�r. – Ezt ne csin�ld – lehelte a p�rn�j�ba, �s �sszeszor�totta a fog�t. Ginny is hamar r�tal�lt erre a gyenge pontj�ra, �s sikeresen kihaszn�lta minden alkalommal, ah�nyszor csak lehetett.

- Mit? Ezt? – Gyeng�d leheletfuvallatot �rzett a tark�j�n, �s Harry g�nyosan elmosolyodott.

- Vagy ezt? – Az ajkak k�zelebb h�z�dtak, �s m�r-m�r meg�rintett�k a b�r�t, ahogy a suttog�s �tj�rta minden egyes porcik�j�t. Minden. Egyes. Porcik�j�t.

�jabb tr�kk a p�rn�val, �s Harry sikeresen elrejtette halk, k�jes s�haj�t. De van, amit nem ilyen k�nny� elrejteni, �s a k�vetkez� pillanatban m�r a derek�n �rezte a fi� simogat� kez�t. L�b�t m�r leh�zta r�la, s ujjai nagy el�nnal tolakodtak egyre szemtelenebb�l Harry p�nisze fel�.

Els�p�rte az indiszkr�t kezet, �s ink�bb nem gondolt bele, ifjabb Snape honnan vette ezt a hihetetlen b�tors�got az �jszaka folyam�n.

Egy�bk�nt is! Jesszus! Ifjabb Snape! Az isten�rt!

Nem tudta eld�nteni, mit l�pjen, �gy jobb h�j�n alv�st sz�nlelt. Csak egy cs�kra eml�kezett, de sejtette, hogy agya a jav�r�l lemaradt.

- �r�ra k�ne mennem – suttogta egy �lveteg hang a tark�j�ba. – Vagy ma ne menjek…?

- Maradj – ny�gte Harry. – M�g annyi mindent meg kell besz�ln�nk.

- Szerintem is – jelentette ki el�gedetten Snape. – Ak�r kezdhetj�k is. – Belecs�kolt a m�sik tark�j�ba, majd lass� harapd�l�sokkal b�rta a f�rfit ism�telt erekci�ra.

- �n komolyan gondoltam, hogy besz�ln�nk kell – mondta komoran Harry, �s �jb�l kit�rt a szem�rme elleni t�mad�sok el�l. – El�sz�r is: 1. nem besz�lsz err�l senkinek. 2: megbocs�tasz nekem. �s 3: mes�lsz magadr�l. Erre �ldozzuk a mai napot, �s hamis�tok neked egy igazol�st, csak mutasd meg any�d k�z�r�s�t.

- Nem sz�ks�ges – legyintett k�z�mb�sen Snape. – Tegnap is enged�ly n�lk�l voltam kint.

- T�nyleg, h�tk�znap nincs is Roxmorts-nap… - h�ledezett Harry. – H�t ezt meg hogy k�pzelted?

- Ugyan m�r, Potter, nem eml�kszel? A mardek�rosok v�gtelen�l elvetem�ltek. �n az�ta l�gok, mi�ta megvan az RBF-em.

- Lusta diszn� – jelentette ki Harry. – H�t ezen v�ltoztatni fogsz.

Hirtelen felel�ss�get �rzett a fi� ir�nt. Neki nem volt gyereke, �s tekintettel a Ginny hal�la ut�n t�rt�ntekre, m�r nem is lesz. Severusnak pedig nincs apja. Mi�rt is ne nevelhetn� fel, mint saj�tj�t?

Snape k�jesen ny�jt�zott egyet, �s k�zfeje ism�t megpihent Harry cs�p�j�n.

Ja, mert lefek�dt vele. H�t persze, ez�rt nem lehetne j� apja.

- Ezt is hagyd abba, de azonnal – jelentette ki Harry szigor�an. – Nem lesz m�g egy ilyen.

- T�nyleg nem eml�kszel semmire? – k�rdezte ravaszk�san Snape.

- Nem. – Harry gyanakodva felvonta a szem�ld�k�t.

A sr�c sz�lesen elmosolyodott. - Akkor honnan tudod, hogy nem akarsz t�bbet bel�le?

- Egyszer�en csak tudom, �s k�sz. Nem lenne helyes.

- H�t �v van k�zt�nk, Harry.

- Nem sz�m�t; iskol�s vagy! Egy di�k, aki…

- Ez az utols� �vem a Roxfortban – �br�nd�totta ki Snape -, �s el�gg� r�vid lesz, mert a j�v� h�t RAVASZ-h�t.

- Te meg itt fetrengsz, mint egy rossz luvnya, ahelyett hogy tanuln�l? – ripakodott r� Harry, �s �lvezettel figyelte a fi� arc�n �tsuhan� zavart.

- Nos… a tud�som…

- Holnap azonnal visszam�sz �s…

-...elegend�.

…neki�llsz tanulni.

- Kapd be.

- Nem eml�kszem semmire, de mindketten tudjuk, hogy ez nem jelent semmit – �s�totta cs�fond�rosan Harry, �s megvakarta meztelen has�t. – Legal�bb betakarhatt�l volna.

- Elaludtam – vont v�llat ifj� Snape, �s bizonytalan mozdulatokkal kik�sz�l�dott az �gyb�l. – Hol vannak a ruh�im?

- Honnan tudjam? – felelte mogorv�n Harry. – Kett�nk k�z�l �n voltam a nem besz�m�that�.

- Ajjajj – jelentette ki n�mi t�tova keresg�l�s ut�n Severus. – Baj van.

- Mi? K�dd� v�ltak, vagy kihajig�ltuk az ablakon?

- Valami olyasmi. Szublim�lt.

- Mi? – Harry fel�lt az �gyban, �s hunyorogva pr�b�lta kivenni az el�je t�rul� k�pet.

- Hallottad. Az egyik… �hm, ismer�s�m, nos minek nevezzem az ilyen griffend�les avada-v�rom�nyosokat, val�sz�n�leg id�z�tett elt�ntet� b�b�jt sz�rt r�. Mekkora szerencse, hogy tegnap elrabolt�l! Ha j�l sejtem, �gy este h�tre volt id�z�tve a dolog.

- Mi�rt? – k�ny�k�lt fel Harry. – Mi volt akkor?

- �vz�r� �nneps�g a heted�veseknek – hangzott a t�m�r v�lasz.

- Ejha – rikkantott fel a f�rfi. – Mi akkor m�r… �hm, v�g�l is szerencse, hogy megmentettelek, akarom mondani elraboltalak.

- Meglehet�sen – jelentette ki sz�kszav�an Severus. – M�g j�, hogy vettem gaty�t – duruzsolta maga el� -, �s ha an�lk�l mentem volna ki a d�j�rt?!

- De nem is volt�l ott, kicsi – vigyorodott el g�nyosan Harry. – Itt volt�l, nem ott, itt!

- Nem rajtam m�lt! �gyhogy csak konstat�ltam, hogy eg�sz j�l felk�sz�ltem a puccsra.

- Micsoda egy bunk�k lehetnek azok – jegyezte meg Harry, mik�zben a szekr�nye fel� t�molygott, hogy valami ruh�t szerezzen mindkettej�knek.

- Nekem mondod? – ingatta a fej�t Snape. – M�g j�, hogy id�n ballagok. Azt hiszem, nem b�rtam volna m�g egy �vig.

- Na �s mihez kezdesz RAVASZ ut�n?

- Munk�ba �llok – vont v�llat a fi�.

- Ilyen k�pess�gekkel? – Harry k�zben als�gatya ut�n kutatott, de azt�n r�j�tt, hogy Snape-en m�r van valami ahhoz hasonl�, �gy abbahagyta a megkezdett m�veletet.

- Milyenekkel? – Severus csod�lkoz�, nagy fekete szemekkel n�zett r�. � igen. Pont olyan feket�kkel, mint azel�tt az apja.

Harry megr�zta a fej�t. A gondolat olyan gyorsan elillant, ahogy j�tt.

- Nem tudom, ki az any�d, de az ap�d egy zseni volt. Egy mocskos szem�tl�da; de zseni. Nem hiszem, hogy nem �r�k�lted.

- Milyen tekintetben? – k�rdezte k�v�ncsian a kamasz, �s v�gighevert a kanap�n.

- B�jitaltan: feltal�l� volt. Fekete m�gia: mesteri fokozat. Kviddics: nem rossz, de az�rt ap�m lehagyta. �sszess�g�ben v�ve: nem egy IQ-light.

- A sporthoz nem kell �sz, csak szerencse – r�zta a fej�t a fi�, de az�rt j�l l�that�an elpirult.

- Ha ezt gondolod, �dv�z�llek Roxfort els� oszt�ly�ban. M�g sokat kell tanulnod.

Severus visszav�ndorolt az �gyba, �s beburkol�zott az otthagyott takar�ba. – H�t akkor tan�ts – morogta �lmos hangon.